Trombózishoz vezethet az elhanyagolt visszérgyulladás
Manapság egyre több ember küzd visszerekkel, köszönhetően az ülőmunkának, a mozgásszegény életmódnak és a genetikának.
Már a visszértágulatnál érdemes orvoshoz fordulni
Bár a visszerek esztétikailag zavaróak, ráadásul súlyos szövődményeket is okozhatnak, ennek ellenére kevesen fordulnak vele orvoshoz, pedig a kitágult erek nagyon könnyen begyulladhatnak, sőt, és akár mélyvénás trombózist is okozhatnak.
Így érdemes már a megjelenésük idején szakemberhez fordulni velük, hogy mihamarabb meg lehessen ítélni, hogy milyen kezelésre van szükség (ez már akkor is javasolt, ha a visszerek még nem jelentenek különösebb problémát, vagy nem okoznak panaszt).
A visszérgyulladás tünetei
„A gyulladásnak egyértelmű tünetei vannak, így nehéz bármivel is összetéveszteni: ekkor a korábbi visszértágulatok kemény, fájdalmas csomókká, vagy kötegekké válnak, amik a leggyengébb érintésre is fájdalmasak. Felettük a bőr meleg, forró és piros. Ehhez általános gyulladásos tünetek – pl. láz, levertség, hidegrázás- ugyan ritkábban, de társulhatnak.
Szerencsére a visszerek okozta fájdalommal nem lehet összekeverni, ugyanis arra inkább az alsóvégtag feszülése, dagadása, az estére jelentkező “nehézláb érzés” és az éjszakai lábszárgörcsök a jellemzőek.”– mondja dr. Nyiredy Géza, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.
Az elhanyagolt visszérgyulladás következményei
Az elhanyagolt visszérgyulladás egyik, talán legsúlyosabb következménye az lehet, hogy a gyulladás az alsóvégtagon a lágyékig el kezd terjedni, és innen mélyvénás trombózist okozhat. Továbbá helyileg a gyulladt visszér valamilyen bakteriális felülfertőződés következtében elgennyesedhet, esetleg ki is fekélyesedhet- bár ez esetben valószínűleg higiéniás probléma is lehet a háttérben.
Kompressziós harisnya és a megelőzés a legfontosabb
Mint az összes betegségnél, itt is a megelőzés a legfontosabb, ezért érdemes mihamarabb orvoshoz fordulni, már a visszértágulatok megjelenése idején. Ekkor akár kompressziós kezeléssel, akár műtéttel nem csak a visszerek mértékét, de a szövődményeinek kockázatát is csökkenteni lehet.
Amennyiben már kialakult a visszérgyulladást, azt kompressziós harisnyával, visszérkenőcsök alkalmazásával, illetve gyógyszerekkel lehet kezelni. (Továbbá fontos a mozgás is, a trombózis elkerülése érdekében). Azonban ha a visszérgyulladás felfelé terjed, elengedhetetlen a műtét, a felületes erek lekötése.
Ezért fontos a mozgás a visszereseknek
A visszeresség jellemzője, hogy a vénabillentyűk működése sérül, az erek veszítenek rugalmasságukból, illetve az izompumpa nem dolgozik megfelelően. Ezek hatására a vér pangani kezd, így az erek kitágulnak. Bár az állapot sokszor genetikai okokra vezethető vissza, ám gyakran a túlsúly és a mozgásszegény életmód okozza a panaszokat, melyeket az ülő-és az állómunka csak tovább ront.
Az érfal erősítése és a keringés javítása ezért kiemelt jelentőséggel bír a visszérkezelés terén – ezáltal megakadályozható a kitüremkedő, kanyargós erek megjelenése, illetve az állapot gyors romlása.
Nem mindegy, milyen mozgásformát végez
“Mivel a visszértágulatokra megnövekedett vénás nyomás jellemző, ezért kerülendőek az olyan sportok, melyek jelentős fizikai terheléssel járnak. Éppen ezért a súlyzós, izomépítős edzésektől tartózkodjon, vagy az edzést feltétlenül kompressziós harisnyában végezze. Kutatások szerint az úszás, a sík terepen való séta/enyhébb kocogás és a kerékpározás a legelőnyösebbek, mivel mindhárom segít a vénás pangás megszűntetésében, az izompumpa fokozásában. Ez utóbbi főleg az úszás előnye, ráadásul ekkor a hideg víz össze is szűkíti az egyébként kitágult ereket, és a vízen való úszás kiiktatja a gravitáció okozta káros hatást, hozzájárulva ezzel a vénás visszaáramláshoz” – mondja dr. Sepa György.
Tipp: fokozatosan szoktassa hozzá magát a testmozgáshoz, valamint semmiképp se hagyja ki a bemelegítést és a nyújtást! Továbbá érdemes rendszeresen vénatornát is végeznie, a vér pangásának elkerülése érdekében!
Ha már a mozgás sem segít
A rendszeres mozgás, bár sokat segíthet a visszértágulatokon, de előrehaladott esetben komolyabb beavatkozásra van szükség. Hajszálerek kialakulása esetében a szkleroterápia jelenthet gyors segítséget, mely során egy vékony tű segítségével egy speciális oldatot fecskendeznek az adott érbe, így a benne lévő vér megalvad, majd kompressziós kezelés hatására a vénák falai összetapadnak, majd felszívódnak.
Rengeteg minden jellemez bennünket, mely egyedi és csak ránk jellemző, de ki gondolná, hogy még a járásod is fontos információkat közvetít rólad?
Ezekben az esetekben hatásos a szkleroterápia
- 1-2 mm átmérőjű, sötétvöröstől a kékig terjedő színű, nyomásra nem teljesen elhalványodó úgynevezett seprűvénákat
- 2-4 mm átmérőjű, kékes, sötétlilás színű értágulat, ami akár elő is domborodhat.
Kisebb visszértágulatokra a radiófrekvenciás kezelés nyújthat megoldást. A termokoaguláció elvén alapuló terápia során egy vékony tűn keresztül alkalmazott nagyfrekvenciájú rezgés (4 MHz) által kiváltott hőhatás roncsolja az erek falát, így azok összezáródnak, és a bennük lévő vér hirtelen megalvad, sejtjei szétesnek. A módszer csupán minimális fájdalommal jár, ráadásul kezelés után kompressziós harisnya viselésére sincs szükség, ezért akár nyári melegben is elvégezhető.
Előrehaladott esetben radiófrekvenciás műtétre van szükség, melyet altatás és vágás nélkül végzik, helyi érzéstelenítésben. Ez sokkal kíméletesebb, mint a hagyományos visszérműtét és a beteg már a műtétet követő 3. napon munkába állhat.
Forrás: Trombózisközpont