Amerikában mintegy 420 millió lőfegyver van a lakosságnál.

A pontos számot senki sem tudja, mivel nincs átfogó nyilvántartás, az viszont biztos, hogy a 2020-as elnökválasztás óta a kereskedők havonta nagyjából két millió darabot értékesítenek, ami a duplája a korábbi átlagnak. A statisztikákból látszik, hogy elnökválasztási idényben amúgy is meg szokott ugrani a kereslet.

Dr. Garen Wintemute sürgősségi orvosként figyelt fel a lőfegyverek által jelentett társadalmi veszélyre és Kaliforniában szervezetet alapított a jelenség vizsgálatára. Az amerikaiak mintegy fele arra számít, hogy az országban néhány éven belül kitör a polgárháború.

Az amerikai lakosság széles rétegei távolodnak a demokráciától és annak intézményeitől, nem bíznak benne, hogy demokratikus úton érvényre tudják juttatni érdekeiket. Nagy létszámú kisebbségi csoportok fogadják el, hogy akár a halálos erőszak is alkalmas lehet politikai céljaik megvalósítására. Trumpon kívül is vannak politikusok, akik szeretnek benzint locsolni a parázsra.

Rick Scott republikánus szenátor például sietett a Gestapóhoz hasonlítani a volt elnöknél házkutatást tartó FBI-t. Az ohiói rendőrség tűzharcban megölt egy férfit, aki Cincinnatiben megpróbált erőszakkal betörni az FBI épületébe. Az internet szélsőséges bugyraiban polgárháborúra és fegyveres felkelésre szóló felhívások terjednek, nem csak az FBI-ügynököket, de családtagjaik is halálos fenyegetéseket kapnak.

Wintemute szerint az erőszakra való bujtogatás különösen aggasztó a száguldó fegyvereladások fényében. „Vajon mi történik, ha veszünk egy a jövője miatt mind jobban rettegő, egyre megosztottabb, önmagára mind dühösebb társadalmat és a képlethez hozzáadunk még egy csomó fegyvert is?” – teszi fel a doktor a költői kérdést.

Egy amerikai polgárháborút a modern körülmények között aligha úgy kell elképzelni, mint az előzőt, amelyet reguláris hadseregek vívtak. A jóslatok szerint egy ilyen konfliktus inkább a 60-as évek végén kezdődött és csaknem három évtizeden át tartó észak-írországi zavargásokra hasonlítana. A szokásos angol visszafogottsággal „a bajoknak” (The Troubles) hívott időszak több mint három és fél ezer emberéletet követelt és bármikor kiújulhat.

Hiba lehetne feltételezni, hogy csak a jobboldali szavazóknak van fegyverük és azt is, hogy adott esetben csak ők mennének az utcára. A demokráciáért aggódok között is vannak, akik az erőszaktól se riadnának vissza, ha az ország a tekintélyelvű diktatúra felé mozdulna el.

Másrészt a felmérések szerint az amerikaiak harmada hajlamos hinni a lakosság „lecseréléséről” szóló, mellesleg Magyarországon is teret nyerő összeesküvés-elméletnek, miszerint a „háttérhatalom” az engedelmes migránsokkal akarja felváltani a konzervatív réteget.

Vagyis akárki nyeri a 2024-es elnökválasztást, a politikai erőszak új hullámára lehet számítani, s ugyanúgy minden azon múlik majd, mint 2020-ban: mennyire erős az intézményrendszer, legfőképpen pedig kitart-e a demokrácia mellett a hadsereg.