A REZSI-CSÖKKENTÉSÉRT MINDENT!
A “rezsicsökkentés” látszatának fenntartásáért a felárral dolgozó Moszkvának, az Orbán-kormány havonta százmilliárdokat fizet
Áprilisban több mint 3 százalékkal, ezer köbméterenként körülbelül 934 euróra nőtt Magyarország orosz gázára. Ez annál is kevésbé biztató, mivel a Ttf-nek nevezett, irányadónak tekinthető holland gáztőzsde két hónappal korábbi, 800 eurós átlagát éppenséggel 4 százalékos csökkenés eredményezte. Az orosz tarifa így már 16 százalékkal haladta meg a kiindulópontnak tekintett tőzsdei árat.
Ezek az arányok a legkevésbé sem mutatnak összhangot a hosszú távú magyar-orosz gázszerződés tavaly októbertől érvényes megújítása kapcsán hangoztatott kormányérvekkel, miszerint a megállapodás történelmi, az előzőnél nagyságrendekkel jobb, illetve a rezsicsökkentés biztosítéka lenne.
Magyarország orosz gázárának rajzolata ugyanis szinte pontosan a tőzsde két hónappal korábbi ívéhez illeszkedik. A tavalyi év utolsó negyede óta ugyan fel- és lefelé is megszaporodtak az eltérések, ez az árak rendkívül gyors változása esetén a képlet alapján életbe lépő ár-ellapítás hatása.
Magyarán az oroszok a nagy árkilengéseket tompítva, ugyanakkor hosszú távon „eurócentre” – vagy ha úgy tetszik, kopejkára – bevasalják rajtunk. Olyannyira, hogy 2017 óta számításunk szerint az oroszok a két hónappal korábbi tőzsdei árnál átlag közel 9 százalékkal többet kértek tőlünk. Bár ez a többlet tavaly október óta számítva éppenséggel „csak” 4 százalék, az új és a régi szerződés között nem látszik átütő változás.
Májusi gáztarifánk valószínűsíthető, brutális növekedése leginkább a hazai gáztárolók feltöltését érinthette kellemetlenül. A Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont minap közzétett tanulmánya szerint, míg az EU legtöbb állama ütemesen halad a nemrég közös célként kitűzött, 80 százalékos töltöttség felé, Magyarország ezt az arányt csak a betárolási ütem fokozásával érheti el a tél előtt.
A Kreml a számítások alapján 2017 decembere óta átlag 5 százalékkal kért többet tőlünk a gázért a piaci szintnél.
Amúgy mióta a KSH alapján rendszeresen az orosz árunkra vonatkozó becslést közöl, a kormánypropaganda látványosan finomodott. Eszerint Orbán Viktor immáron „csak” az orosz gáz létének szükségességét hangsúlyozza, amit szerinte változatlanul Magyarország működésének elengedhetetlen forrása. Miközben a tőzsdén, hosszú távú elköteleződés nélkül, Magyarország „Putyin tarifájánál” is olcsóbban juthatna a fűtőanyaghoz.
A számok Orbánék ama kijelentéseit is élesen cáfolják, miszerint orosz tarifánk bármilyen mértékben is hozzájárulna a rezsicsökkentés fenntartásához.
Magyarán az állami MVM áprilisban minden köbméter orosz földgáz megvásárlásán 300 forintot veszített.
Ezt az adatot a MEKH nyilvántartásában szereplő, áprilisi lakossági forgalommal felszorozva arra jutunk, hogy a magyar állam csak az év negyedik havában több mint százmilliárddal „egészítette ki” a lakossági díjakat a legalábbis tőzsdei szintű orosz gázszámla kifizetése érdekében.
Azt, hogy a magyar kormány – éppenséggel áprilistól – Putyin követelésének eleget téve áttért volna a rubelelszámolásra, a KSH-nyilvántartás nem igazolja vissza. A hivatal a kiadásokat változatlanul dollárban és euróban tartja nyilván. Az MVM a jelek szerint változatlanul euróban fizet, amit aztán Moszkva vált át rubelre.