Nyakunkon a rezsiemelés: A közeledő átálláshoz képest nemcsak a részletek, alapvető kérdések is tisztázatlanok
A havi átlagfogyasztási határok felett az MVM már hétfőtől az eddigieknél jóval magasabb díjon számlázza az áramot és a gázt a lakosságnak. A havi mintegy 210 kWh feletti áramfogyasztás – különösen a villannyal fűtőknek – biztos drágul, bár ennek egy része később visszajárhat.
Hétfőtől már megemelten számlázza az MVM a háztartások átlagon felüli energiafogyasztását. Korábbi tájékoztatások szerint évi – pontosabban az egyedi, éves elszámolási időszakra vetítve – 1729 köbméter gázfogyasztás felett a jelenlegi, mintegy 102 forintos gázdíj mostantól köbméterenként 732, majd októbertől 752 forintra nő, az áramdíj pedig évi 2523 kilowattóra (kWh) fogyasztás felett kWh-nként mintegy 36 forintról 70,1 forintra emelkedik. A közeledő átálláshoz képest nemcsak a részletek, alapvető kérdések is tisztázatlanok.
Az állami energiaszolgáltató kérdés-válasz-oldalán úgy fogalmaz: ha „a kedvezményes éves időszakon belül kiállított (jellemzően havi) számlában elszámolt energiamennyiség nem éri el az adott időszakra kiadható kedvezményes szintet, úgy a kedvezmény nem vész el”, illetve havi diktálás esetén, ha egy adott hónapban egyáltalán nincs fogyasztás, azt később, az éves időszakon belül „ki tudja használni”.
Ezek a kissé elnagyolt megfogalmazások – információink szerint – a tények nyelvén úgy hangzanak, hogy az MVM hétfőtől a hónap hosszának megfelelő fogyasztási határ felett havi szinten is a megemelt tarifát számlázza. (Ez a szint számításunk szerint 31 napos hónap esetén 214,3, 30 naposnál 207,3, 28 naposnál 193,5, a négy évenkénti, 29 napos februárban pedig 200,4 kWh.)
Ha viszont éves fogyasztásunk az éves elszámolás szerint mégis 2523 kWh alatt marad, a havonta többletként kiszámlázott összeget az MVM visszatéríti. Vagyis ha egy adott hónapban a havi határnál kevesebbet fogyasztottunk, a kettő közötti különbség – számlázási módtól függetlenül – valóban nem vész el.
A gáztól eltérően viszont ez csak az éves elszámolás után csökkenti a számlát. Az eljárás – az áremeléshez képest – viszonylag kíméletes. Az esetleges határtúllépések többletköltsége így ugyanis az év egészére eloszlik és – ha végül nem sikerül az éves határon belül maradni – nem az éves elszámolószámlában jelenik meg az egy év alatt felhalmozódó, hatalmas tartozás.
A vezérelt (közkeletű nevén éjszakai) mérőn, hasonló számlázási elvek mentén, szintén évi 2523 kWh a határ. Ez tehát voltaképp megkétszerezi a kedvezményesen igénybe vehető mennyiséget. Itt a díj kWh-nként átlag 23,1 forintról mintegy 62,9 forintra ugrik. Az éjszakai árammal fűtők tehát telente jelentős kiadásemelkedésre számíthatnak. Igaz, az év során ennek egy részét a melegebb hónapokban ki nem használt fogyasztás erejéig visszakapják. A korábbi ígéretek ellenére a csak árammal fűtők nem kaptak külön kedvezményeket, bár a – leginkább klímák által igénybe vett – H-tarifa díjrendszere nem módosult.
A gáztól eltérően a villamosenergia-felhasználók az év bármely szakában válthatnak a diktálásos vagy az átalányfizetéses számlázás között, akár módosítva a havi, becsült értékeket is. Ugyanakkor túlságosan nem érdemes lehúzni a határt, mert akkor megint csak az éves elszámolás során szembesül a család akár több százezres közműtartozással.
Otthonfelújítási Alapot javasol az MSZP
Az országgyűlés az úgynevezett Kádár-kockák, panelek, 2000 előtt épült, hőszigeteletlen társas- és családi házak energetikai felújítása céljából Otthonfelújítási Alap létesítésére szólítja fel a magyar kormányt – áll a szocialista Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan társelnökök „országgyűlési határozati javaslatában”.