Ne azt figyeljük amit mond, hanem azt, hogy mit csinál, -mondta Orbán

Miután bejelentették a rezsicsökkentés leépítésének elindítását, nem kevés utalás volt arra is, hogy ezzel a fogyasztók háromnegyedét megvédik, hiszen nekik továbbra sem kell világpiaci árat fizetniük, merthogy – sugallták – állam-, pontosabban Orbán-bácsi majd szépen fizet helyettük. Már milliomosok lennénk, ha annyi eurónk vagy dollárunk lenne, ahányszor ezt kommunikálták nekünk az utóbbi bő évtizedben. Pedig – s ez is a cinizmus/hazugság része – más zsebből ugyan, de már most is mi fizetjük a rezsicsökkentés árát, hiszen az állami büdzséből valahonnan ki kell pótolni a világpiaci és a rezsicsökkentett ár közti különbözetet. 

Persze nem ez az első és egyetlen cinikus kommunikációja a kormánynak. Ám akkor, amikor már csak a legelvakultabb hívőik számára nem nyilvánvaló, hogy kezd Orbánék fejére omlani a sok szempontból éppen, hogy nekik köszönhetően omladozó ház, az ember azt hinné, hogy legalább most futná egy kis őszinteségre. Hiába az elmúlt – nem is olyan hosszú – időszak egymást követő komoly megszorító intézkedései, adóemelések, s  a gazdaság- és monetáris politika gyökeres megváltoztatását bizonyító lépések.

Van itt lassan már minden: adóemelés (az amúgy a lakosságra áthárított ágazati különadók és persze a kata kivéreztetése, amiből 300 milliárdot szedne be pluszban az állam), költségvetési kiadások visszafogása, zárolások, kamatemelés, rezsicsökkentés – hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki.  Ők pedig csak fújják a magukét és mutogatnak a baloldalra. 

S hogy ez miként viszonyul a valósághoz? Hát valahogy úgy, ahogy néhány példán keresztül alább megmutatjuk. 

Adóemelés

„A baloldal abban hisz, hogy adót kell emelni, mi meg abban hiszünk, hogy adót kell csökkenteni…mi azt látjuk, hogyha adót csökkentünk, akkor van munka. Tehát amikor a baloldal van kormányon, és adót emel, akkor munkanélküliség is van. …Ha a baloldal nyer, lehet tudni, hogy adóemelés lesz”. (2021. november 26., Kossuth Rádió. Orbán Viktor)

Ezzel szemben:

Megszületett a kisadózók tételes adójának (kata) a szinte teljes megsemmisítését tartalmazó törvény 120 igen, 57 nem, 1 tartózkodás mellett. A 2022. július 12-i szavazáson azonban nem szavazott a többi között Gulyás Gergely, Hoppál Péter, Lázár János, Nagy István, Navracsics Tibor, Orbán Viktor, Rogán Antal, Szijjártó Péter, Varga Judit, Varga Mihály. (Azt csak csendben jegyezzük meg, hogy eme bátor emberek közül több már ellenzékben is kimutatta a bátorságát, amikor 2002 tavaszán a 13. havi nyugdíj bevezetését nem szavazta meg (igazolatlanul távol maradt a többi között Orbán Viktor, Varga Mihály, Lázár János; illetve megjelent, de nem szavazta meg Semjén Zsolt, Harrach Péter, Rogán Antal, Szijjártó Péter, Fónagy János, Tállai András.) 

Megszorítás

„A megszorítás mint gazdaságpolitikai eszköz a baloldali eszköztár része. Mi is szoktunk válságot kezelni, de sohasem alkalmaztunk megszorítást… Ha a baloldal nyerne vasárnap, akkor lenne megszorítás, ha pedig a jobboldal nyer, akkor nem lesz megszorítás.” (2022. március 31., Origo. Orbán Viktor)

Ezzel szemben:

„…ismertették az ágazati különadók (800 milliárd forint), illetve egyéb adóemelések (100 milliárd forint) részleteit, amely 900 milliárdos tétel együtt csak a kiigazítás 40 százalékát fedezi. A nagyobb rész kiadások lefaragásából, beszerzési stopból, beruházások elhalasztásából jön, és így gyorsértékelésünk szerint összességében jóval nagyobb idei kiigazításról van szó, mint amit akár mi is kalkuláltunk, két évre vetítve pedig a rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb kiigazítása történhet meg”. (2022. május 26. Kormányinfó, Gulyás Gergely és Nagy Márton bejelentik a kiigazítást, amit a Portfolió a fentiek szerint értékelt.)

Megjelenik a 1325/2022. (VII. 11.) Korm. határozat a költségvetési fejezeteket érintő államháztartási stabilizációs intézkedésekről, amikkel több mint 415 milliárd forintot zárolt a kormány, azaz ekkorát szorított a nadrágszíjon, magyarul és egyenesen megszorított. Aláíró: Orbán Viktor. 

Rezsicsökkentés

„Ahogy vállaltuk, a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést az elhúzódó háborús helyzetben is meg fogjuk védeni” (2022. május 25., Facebook, Orbán Viktor)

Ezzel szemben:

A kormány döntött arról, hogy „akik az átlagnál több energiát fogyasztanak, a többletre piaci árat kell fizetniük”, hogy „megvédjék a rezsicsökkentést”. (2022. július 13. A kormány rendkívüli ülése utáni Kormányinfó, Gulyás Gergely, Németh Szilárd).

Családvédelem

„Megszorítási csomag nem volt, és nem lesz, és meg fogjuk védeni a családokat, a rezsicsökkentést és a biztonságot”. (2022. június 27., Parlament, Orbán Viktor)

Ezzel szemben:

A jegybank Monetáris Tanácsa elkezdi nagy lépésekkel emelni az alapkamatot, aminek következtében mérhetetlenül megdrágulnak a hitelkamatok (pl. CSOK), ami családok tömegeit fogja ismét adósságválságba sodorni.

Forrás: MNB

Mindennek ellenére, a forint folyamatosan gyengül. Mi sem bizonyítja jobban, hogy az árfolyam romlásának a kormány hiteltelensége az oka: a forint annak ellenére is szinte folyamatosan gyengül, hogy a kormány – a szólamaival ellentétben – elkezdett racionálisabb gazdasági lépéseket tenni.

Illúziók nélkül

Persze tudjuk, a kormány óriása bajba sodorta magát. Csakis Orbán bel- és külpolitikájának, rendszere korrupciójának, a jogállam, a demokrácia leépítésének, folyamatos hadakozásának köszönhetően vált az Európai Unióban páriává ő és – miatta – Magyarország. Ennek következtében pedig az EU – képzavarral élve – a sarkára állt, és mindaddig nem hajlandó folyósítani az euró-milliárdokban mérhető támogatásokat, kedvezményes hiteleket, amíg nem képes a kormány egy elfogadható helyreállítási tervet benyújtani, illetve, amíg teljesülnek a jogállamisági feltételek. 

A pénz óriási, a helyreállítási alapból jelen állás szerint 5,8 milliárd eurót kaphatnánk, ha jóváhagynák a magyar tervet (eredetileg 7,2 volt, de az elmúlt két év gazdasági növekedése meghaladta a várakozásokat, és az alap szabálya szerint emiatt meghatározott mértékben csökkenteni kellett a nekünk „járó” összeget), illetve egy 9 milliárd eurós, az EKB garanciájával ellátott, 30 évre szóló, nagyon alacsony kamatozású kedvezményes hitelt is felvehetnénk.

A 2021-2027-es költségvetési ciklusban pedig 7600 milliárd forinthoz juthatnánk, de még egy petákot sem kaptunk a fent említett okokból, sőt, még nem folyósították számunkra a 2014-2020-as ciklus 25 milliárd eurós felzárkóztatási keretének nem is kis részét (mintegy 9 milliárd eurónyit) sem. A kieső, elképesztően nagy összegekkel pedig Orbán nagyon is számolt, miután azzal kalkulált, hogy a választási osztogatás okozta óriási réseket ezzel tömködi majd ki.

A pénz egyelőre nem jön (a múlt héten bejelentett „engedmények” sem látszanak meghatni az uniós döntéshozókat), hát most mással kell kitömködni. Zárolásokkal, megszorításokkal, adóemelésekkel és a több választás óta csodafegyverként funkcionáló rezsicsökkentés kivezetésének megkezdésével. Aminek – ne legyenek kétségeink – az orbáni kommunikáció ellenére, a lakosság, vagyis mi fizetjük meg az árát.