Milliárdos rekordtámogatás a NER-alapítványoknak
nehezen képzelhető el, hogy azok az adófizetőknek valaha is hasznot hoznak
A gazdaságvédelmi pénzek közé bújtatva csak tavaly 217 milliárd forintnyi
költségvetési támogatást kaptak a NER-alapítványok.
A felelőtlen pénz szórást senki nem támadhatja mehet bárkinek, csak NER-es
támogató legyen.
A kormány az 2020-ban a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelése címén mintegy 3600 milliárd forintot fizetett ki cégeknek, jogi személyeknek gazdaságvédelem címszó alatt, részint ennek következtében tavaly az államháztartás hiánya 5548 milliárd forintot ért el. A költségvetési kiadások között megbújt jónéhány olyan tétel – 217 milliárd forint értékben -, amely a Fidesz hátországához tartozó különböző alapítványokhoz került, részben a gazdaságvédelmi alapból, részben a költségvetés más fejezeteiből.
Ez az összeg rekordnak számít, soha egyetlen kormány nem költött ekkora pénzt szellemi-támogatói hátországának a hízlalására.Tavaly a kormány ezen felül több százmilliárd forint értékű állami részvényt és ingatlanvagyont juttatott különböző vagyonkezelő alapítványoknak. A vagyonkezelő alapítványok többségét kormánypárti politikusok, illetve a kormány által felkért magánszemélyek felügyelik. Ebbe a vonulatba tartozik az egyetemek tulajdonjogának kiszervezése magánalapítványokba, de ezen felül a kormánytöbbség – parlamenti döntéssel – több kulturális alapítványnak is juttatott ingatlanvagyont. A legnagyobb – 130,8 milliárd forintos – készpénzes költségvetési támogatást 2020-ban a Tihanyi Alapítvány kapta a Magyar Államkincstár adatai szerint.
A Tihanyi Alapítvány – illetve utódaként már a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány működteti a Matthias Corvinus Collegiumot (MCC) és a Corvinus Egyetemet. Az MCC tavaly a parlament fideszes többségének jóváhagyásával a tehetséggondozó programjához tavaly több vidéki ingatlant kapott ingyenesen a kormánytól, illetve a Mol és a Richter Nyrt. 10-10 százalékának tulajdonjogát is. A részvénycsomag értéke több mint 365 milliárd forint. Az erről szóló elemzésünket itt találja.
Már tavaly további 63,2 milliárd forintot fizetett ki kormányaz költségvetésből a különböző vagyonkezelő alapítványok támogatásra. Ez az összeg a következő években ugrásszerűen növekedni fog, hisz ép ezekben a hetekben a jelentősebb vidéki egyetemeket is alapítványi formára állítják át. Ha ez megtörténik, akkor döntéshozatal centruma az egyetemek szakmai vezetésétől és szenátustól kormányemberek által uralt alapítványi kuratóriumok kezébe kerül, amelyek már szabadon dönthetnek az egyetemek kiadásairól, azaz együttesen évi mintegy száz milliárd forintos megrendelésről.
Évek óta jelentős költségvetési támogatást kap a Schmidt Mária történész által vezetett Közép- és Kelet-Európai Történelem Társadalomkutatásért Közalapítvány – amely tavaly összesen 9,3 milliárd forintot kasszírozott a büdzséből. Az alapítvány üzemelteti többek között a Terror Házát és Kertész Imre Intézetet. A közalapítvány 2019-ben 5,5 milliárdnyi közpénzt kapott, ami már így is egymilliárdos növekedés volt 2018-hoz képest.
További közpénzmilliárdokhoz – összesen 7,2 milliárd forinthoz – jutott tavaly a még Antal József miniszterelnök kezdeményezésre alapított Batthyány Alapítvány, míg a fideszes új generáció hátországaként szolgáló Kommentár Alapítvány 4,9 milliárd forintot kapott.
A sor végén Áder János Köztársasági elnökhöz köthető Kék Bolygó környezetvédelmi alapítvány– amely tavaly “potom” 1,3 milliárd forintos költségvetési támogatásból védte meg a Földet.
| Az alapítványoknak juttatott direkt támogatáson kívül közbeszerzések és közvetlen kormányzati beruházások keretében további több száz milliárd forintnyi „piaci” megrendelés került a NER-üzletembereihez, amelynek egy része szintén alkalmas a kormánypárt politikai tevékenységének finanszírozásra. |
Csak tavaly 13,9 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés az új atlétikai stadionnal kapcsolatos munkálatokra, amit konzorciumban a Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége, a Fejér B. Á. L. Zrt. nyert el. Szintén Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége nyerte meg egy kínai céggel közös konzorcium részeként a Budapest-Kelebia vasútvonal felújítását, amelyre csak tavaly 81 milliárd forintot fizetett ki a kormány.
| Több olyan állami céget alapított a kormány, amelyekről egyelőre nehezen képzelhető el, hogy azok az adófizetőknek valaha is hasznot hoznak, viszont alkalmasak lehetnek a NER-holdudvar megrendelésekkel való ellátására: ilyen például az Adria Port Zrt., amelynek csak a tavalyi tőkeemelésére 5 milliárd forintot költött a tárca, egy telket vett az olaszországi Trieszt tengerpartján, ahova a magyar kormányzat magyar tengeri kikötőt álmodott. A kormány a Magyar Államkincstár adatai szerint kommunikációra 48 milliárd forintot költött el – ezen pénzek jelentős része szintén a NER-holdudvarához kerültek. Jól tükrözi az RTL és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó TV2-csoport állami reklámbevételeinek aránya. Médiai 1 értesülései szerint az RTL-csoport tavaly nettó 2,5 milliárd forintos állami reklámbevételre tett szert. Ezzel szemben a hasonló nézettségű TV2 csoport mintegy 20 milliárd forintos állami reklámbevételhez jutott a kilencszeres különbség semmivel nem magyarázható. |
Költségvetési támogatások alapítványoknak 2020-ban, milliárd forint
Tihanyi Alapítvány 130,8
Vagyonkezelő alapítványok 63,2
KKE-i Történelem és Társadalom Kutatásáért Közal. 9,3
Batthyány Lajos alapítvány 7,2
Kommentár Alapítvány 4,9
Kék Bolygó Alapítvány 1,3 Forrás: Magyar Államkincstár
A Szerencsejáték Zrt. támogatásainak negyede ment a NER-közeli világba
A hetilapban közzétett gyűjtés szerint például:
- az állami cég nemcsak a Rogán Cecíliához köthető Fitbalance-t támogatta, de Rogán Antal és köre tulajdonképpen külön kategóriát
képvisel a támogatási halmazban, összesen majdnem 600 milliós támogatásban részesülve. - a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum mögött álló közalapítvány 170 milliót kapott az elmúlt 5 évben
- ahogy az Orbán Viktor – jó ideje tetszhalott állapotban lévő – polgári körei mögött álló Szövetség a Nemzetért Alapítvány számlájára is érkezett 160 millió forint.
Ezentúl jöjjön még néhány nagyobb támogatási összeg:
- 79 millió: a külügyminiszter testvéréhez, Szijjártó Saroltához köthető Truck Race Kft.
- 48 millió: Mészáros Lőrinc borászati vállalkozásának
- 30 millió: a Századvég Politikai Iskola alapítvány
- 20 millió: a Garancsi István-féle Magyar Természetjáró Szövetség
- 20 millió: a Hegedűs Zsuzsa-féle Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány
- 20 millió: a Novák Katalin elnökölte Nők Magyarországért Klub
Kiderült, kinek adták sokmilliárdos vagyonukat a NER-oligarchák
| összesen több tízmilliárd forintra tehető cégeikben megtestesülő vagyont a nemrég létrejött médiabirodalomnak,a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak, hogy egy fityinget sem kaptak, ráadásul semmilyen jog nem illeti meg őket cserébe. |
Ez derül ki az alapítvány alapító okiratából, amelyet a 24.hu a Kaposvári Törvényszéken átnézett. Az iratanyag azért Kaposváron lelhető fel, mert az alapítvány székhelye a Somogy megyei Balatonföldváron, a médiabirodalom központi figurájának tekintett Liszkay Gábor nyaralójában van.
Az alapítvány nyitott, ezért „ahhoz belföldi és külföldi természetes személyek egyaránt csatlakozhatnak”, mégpedig a vagyon felajánlásával. Ez történt meg a múlt héten bejelentett felajánlások alkalmával. Az utóbb csatlakozó-adományozó az idevágó jogszabály alapján kaphatna alapítói jogot, ám a dokumentum ezt kizárja: „A csatlakozó az alapítói vagy egyéb jogok gyakorlására nem jogosult.”
Az alapító okirat szerint „az Alapító és a csatlakozó az Alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó az Alapítvány és a csatlakozó jogutódjára is.”
Az is bizonyos, hogy Liszkaynak főszerepet szántak, és már hónapokkal korábban kigondolták, hogyan gyúrják egybe az addig több kézen levő médiaportfoliót. Az alapítvány alapítója a Liszkay kizárólagos tulajdonában álló, július közepén létrehozott cég, a Media Fundamentum Nonprofit Zrt. Ez a cég alapította meg a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítványt. Ehhez
A legnagyobb hitelező egyben a legnagyobb adományozó
A kaposvári dokumentumok arra egyelőre nem adnak választ, pontosan mennyi vagyont, illetve adósságot vittek be a közösbe. A nagyobb médiadarabok felvásárlása annak idején bankhitelekből történt, és a kiadócégek elég komoly adósságot mutattak ki a múlt év végén, a 24.hu becslése szerint bőven 30 milliárd forint feletti kötelezettségállományról volt szó. A G7 összesítése is azt hozta ki, hogy több mint 30 milliárd forintot költöttek az oligarchák a médiabefektetésekre.
A hitelbiztosítéki nyilvántartásból olyasmi rajzolódik ki, hogy a bankok mindenre rátették a kezüket, nemcsak az ingó és ingatlanvagyonra, hanem alkalmanként a jövőbeni bevételekre és a létrehozandó domain nevekre is zálogjogot jegyeztek be. A nyilvántartásban sűrűn előfordul az MKB neve, például a legnagyobb falatnak számító, egykor a Népszabadságot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt.-nél, a 3 vidéki lapot kiadó Lapcomot korábban megszerző Andy Vajna cégénél, az Avalue Befektetési Kft.-nél vagy az ugyancsak vidéki portfóliót bekebelezett Heinrich Pecina nevével fémjelzett Inform Média Kft.-nél. Kivételnek számít az Echo TV, amelynél 889 millió forint és járulékai erejéig a B3 Takarék Szövetkezetet tüntették fel a jelzálogjog bejegyzésben. Bár ez sem esik távol a Mészáros-birodalomtól.
A hitelező bankok hozzájárulása kell a tulajdonosváltáshoz, de aligha bonyolult a megegyezés a tartozásokkal terhes médiaportfólió átpasszolásáról olyan körülmények között, hogy a nagy hitelező bank Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, és a legnagyobb adományozó is Mészáros Lőrinc.