Mikor van hamvazószerda 2022-ben

Mikor van hamvazószerda 2022-ben

Mikor van hamvazószerda 2022-ben, itt a válasz rá.

A hamvazószerda dátumát nehéz megjegyezni, mivel mozgó ünnepek közé tartozik. A nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap.

Mozgó ünnep, legkorábbi lehetséges időpontja február 4. és a legkésőbbi március 10.

Ez a farsangi időszak utáni első nap. A húsvétot megelőző nagyböjt hossza Jézus 40 napos böjtjét követi.

Hamvazószerda 2022-ben március 2-án lesz.

Mit jelent a hamvazószerda? Miről szól a hamvazószerda?

Hamvazószerda: Hamvazószerda a nagyböjt kezdő napja a latin szertartásban, a húsvét vasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap. A törekvés, hogy Jézus 40 napos böjtjét kövessék, K-en és Ny-on eltérő kezdőnaphoz vezetett. Ny-on a böjt 40 napja: 6 hét hétköznapjai + 4 nap (→vasárnap, az Úr napján nincs böjt).

A nagyböjt kezdő napja tehát, hamvazószerda az ötvenedvasárnap utáni szerda. A bizánci szertartásban szombaton nem böjtölnek, a hamvazószerdának megfelelő nap a latin szert. →hatvanadvasárnapján van. E napon elhagyják a hús-, egy héttel később a tejételeket is. Innen a húshagyó vasárnap, vajhagyó vasárnap elnevezés. Az ősegyházban hamvazószerdán kezdődött a katekumenok közvetlen előkészítése a húsvéti keresztségre és a nyilvános bűnbánók fölkészítése a nagycsütörtöki föloldozásra (→nyilvános vezeklés).

A bűnbánókat külön szert-sal, a →hamvazással indították (a 12. sz-ig az →ádámkapun át) a vezeklés útjára. A hamvazószerda szigorú böjti nap, a böjt 1966: történt reformja után is, azaz e napon 18 éves kortól 60 éves korig csak háromszor szabad étkezni és csak egyszer szabad jóllakni, húst 14 éves kortól nem szabad fogyasztani. Hazai jellegzetességnek számíthat benne az exorcismus cineris, ‘ördögűzés a hamuból’, mely az eu-i lit. hagyományban ritka. Bencés közösségeinknek példájára a szertartás után a templom körül körmenet volt.

Népünk a hamvazást többfelé szentelménynek tekinti. Idősebb népek úgy tartják, hogy aki hamvazkodik, annak nem fáj a feje. A tp-ból hazatérők olykor összedörzsölik homlokukat az otthon maradottakéval, hogy azoknak se fájjon a fejük.

A kölesdi gyerek markában a keresztapjának, keresztanyjának hamut visz, s rászórja a ruhájukra. Ujjukkal belenyúltak, és úgy vetettek homlokukra keresztet. Pusztinában a templomi hamvazásról hazajövet az asszonyok meghamvazták a tányért, tálat, kanalat, és csak utána fogtak munkához. Apátfalván, Szajánban régebben szokás volt az is, hogy férfiak jártak házról házra, és egyikük hamvazott. Fáradságukért jutalom járt.

A szokás az egyházi hamvazás újjászületésével párhuzamosan, lappangó gyakorlatként megmaradt, a szakrális színezet azonban elhomályosodott benne. A rábaközi Szil faluban lapáton hamut vittek a kocsmába, és rászórták azokra a korhelyekre, akik a farsangi mulatozást még nem hagyták abba. Tréfás-komolyan mondogatták nekik: porból lettél, porrá leszel.

Az udvarhelyi székelység szerint a hamvazószerdán született gyermek halála után nem rothad el. Az akkor vágott fa sem. Így tartják a zágoniak is. Dány öregei régebben nem gyújtottak tüzet hamvazószerdán. A kiszombori gazdasszony valamikor az egész házat hamuval hintette meg, hogy a bűn, baj, kár elkerülje a családot. A húshagyói vendégeskedés után Szihalom hevesi faluban az a szokás járta, hogy a hívek hamvazószerdán kenyeret, nyers ételféleségeket vittek a tp-ba.

Szentelés után a pap a szegények között osztotta szét. Pusztakovácsi katolikusai a megmaradt farsangi ételeket a ref. családoknak ajándékozták. A ~ és nagyböjt első vasárnapja közötti pár napnak az ország egyes vidékein csonkahét, a hamvazószerdát követő napnak kövér-csütörtök a neve.

A hamvazószerdával véget ér a farsang és a mulatozás.

Rábahídvégen úgy tudják, hogy a falu határában, a Foki csárdában húshagyókedden lányok-legények báloztak, éjfélkor mindenki abbahagyta a táncot, egy pár azonban tovább rakta, minden kérlelés ellenére. Hamvazószerda reggelén a földbe süllyedtek csárdával együtt. A hamvazószerdán a szentelt torma, esetleg retek a kk-ban német földön szentelmény volt, mely a papi szert-ok rendjéből kikopva máig őrzi archaikus rendeltetését: a néphit szerint a tavaszi megújulást szolgálja, biztosítja. A megszentelendő húsvéti eledelek mellé tett torma is vsz. e gyakorlat maradványa.

kövércsütörtök: két csütörtök népies neve: farsang utolsó csütörtöki napja és a hamvazószerda utáni csütörtök. Tréfás nevei: zabáló-, torkos-, tobzódó-, dobozu– (Göcsej), zsíroscsütörtök (Ipolytarnóc, Mihálygerge, Buják). Németlövő és Rábafüzes németsége Fastenpfingstenként tartotta számon.

Farsang teljes utolsó hete mint kövérhét, zabálóhét is előfordul. A kövércsütörtök farsangi jólét búcsúztatója, készület a köv. böjti időre (a →húshagyó kedd elővételezése). Jó ételeket bő zsírral szoktak főzni, fánkot sütni. A lakmározásban másokat is részesítettek, elsősorban istennébe (Isten nevében) a szegényeket, koldusokat; megkínálták a betérő vendéget, vándort is. A szólás szerint e napon lakomáznak, sütnek, főznek, szegényeket vendégelnek. Somoska csángó asszonyai e szavakkal nyújtják át a kalácsfélét a szegényeknek: adom e holtakért, legyen e holtakért s magamért is. Bátya idős népe szerint e napon 9x kell jóllakni. Sok helyen este még bál is következett. – A hamvazószerda utáni kövércsütörtököt csonkacsütörtök néven is említik (csonkahét). Az e naphoz kötődő bőséges táplálkozás oka lehetett az is, hogy a húshagyó keddről megmaradt ételt el kellett fogyasztani a köv. napok szigorú böjtje miatt.