Mi a félelem magyarázata, tünetei, okai, félelem kezelése

Mi a félelem?

A félelem természetes, erőteljes emberi érzelem .
Ez univerzális biokémiai reakciót, valamint magas egyéni érzelmi reakciót tartalmaz.
A félelem figyelmeztet bennünket a veszély jelenlétére vagy a veszély fenyegetésére, legyen az fizikai vagy pszichológiai veszély.

 

 

 

Néha a félelem valós fenyegetésekből fakad, de képzelt veszélyekből is eredhet. A félelem néhány mentális egészségi állapot tünete lehet, beleértve a pánikbetegséget , a szociális szorongásos rendellenességet, a fóbiákat és a poszttraumás stressz rendellenességet (PTSD).
A félelem kétfajta észlelt fenyegetés elsődleges reakcióiból áll: biokémiai és érzelmi.

Félelem biokémiai reakció

A félelem természetes érzelem és túlélési mechanizmus. Amikor szembesülünk egy vélt fenyegetéssel, testünk meghatározott módon reagál. A félelem fizikai reakciói közé tartozik az izzadás, a megnövekedett pulzusszám és a magas adrenalinszint, amelyek rendkívül éberek. Ezt a fizikai választ „harc vagy menekülés” válaszként is ismerik, amellyel a tested felkészül arra, hogy harcba lépjen, vagy elmeneküljön. Ez a biokémiai reakció valószínűleg evolúciós fejlemény. Ez egy automatikus válasz, amely döntő fontosságú a túlélésünk szempontjából.

Félelem érzelmi válasz

A félelem érzelmi reakciója viszont nagyon személyre szabott. Mivel a félelem ugyanazokkal a kémiai reakciókkal jár az agyunkban, mint a pozitív érzelmek, például a boldogság és az izgalom, a félelem érzése bizonyos körülmények között szórakozásnak tekinthető, mint például ijesztő filmek nézésekor.
Néhány ember adrenalin kereső , extrém sportokon és más félelmet kiváltó izgalmi helyzeteken boldogul. Mások negatívan reagálnak a félelem érzésére, mindenáron elkerülik a félelmet kiváltó helyzeteket.
Annak ellenére, hogy a fizikai reakció ugyanaz, a félelem megtapasztalása személytől függően pozitív vagy negatív lehet.

Félelmek kiváltotta tünetek

A félelem gyakran fizikai és érzelmi tünetekkel is jár. Minden ember másképp élheti meg a félelmet, de néhány gyakori jel és tünet a következőket tartalmazza:

• Mellkasi fájdalom
• Hidegrázás
• Száraz száj
• Hányinger
• Gyors szívverés
• Légszomj
• Izzadó
• Remegő
• Gyomorrontás

A félelem fizikai tünetei mellett az emberek pszichológiai tüneteket tapasztalhatnak, ha túlterheltek, fel vannak háborodva, irányíthatatlannak érzik magukat vagy a közelgő halál érzését mutatják.

Félelem diagnózisa

Beszéljen orvosával, ha tartós és túlzott félelemérzetet tapasztal. Orvosa fizikai vizsgálatot végezhet és laboratóriumi vizsgálatokat végezhet annak biztosítására, hogy félelme és szorongása ne legyen összefüggésben a mögöttes egészségi állapottal.
Orvosa kérdéseket tesz fel a tüneteivel kapcsolatban, beleértve azt is, hogy mióta szenved félelemtől, intenzitásukról és azokról a helyzetekről, amelyek hajlamosak kiváltani őket. A tüneteitől függően orvosa diagnosztizálhatja Önt egyfajta szorongásos rendellenességgel , például fóbiával.

Mik a fóbiák

A szorongásos rendellenességek egyik aspektusa lehet a félelemtől való félelem kialakulására való hajlam. Ahol a legtöbb ember hajlamos csak félelmet tapasztalni, amelyet félelmetesnek vagy fenyegetőnek tartanak, azok, akik szorongásos rendellenességekkel élnek, félhetnek attól, hogy félelemre reagálnak. Félelmi válaszaikat negatívnak tartják, és mindent megtesznek, hogy elkerüljék ezeket a válaszokat. A fóbia a normális félelemválasz fordulata. A félelem olyan tárgy vagy helyzet felé irányul, amely nem jelent valós veszélyt. Noha felismeri, hogy a félelem ésszerütlen, nem tud segíteni a reakción. Az idő múlásával a félelem egyre inkább súlyosbodik, amikor a félelemtől való félelem érvényesül.

Fóbia másként Szorongásos állapot, amely egy bizonyos tárgytól, vagy helyzettől való félelmet jelent valódi veszély hiányában, például klausztrofóbia (zárt tértől való félelem), agorafóbia (nagy, nyitott terektől való félelem). A szociális fóbiában szenvedőknek jellemzően sokszor még az emberekkel való kapcsolattartás is problémát okoz, de van, akinek csak a mások előtti szereplés, például felolvasás jelent gondot. Van olyan is, aki képtelen mások előtt enni vagy a mosdót használni. Az emberek jellemzően ilyenkor a cselekvés kínosságától szoronganak. A speciális fóbiák a mennydörgéstől elkezdve a vízfóbiáig számtalan dologra vonatkozhatnak, és ami érdekes: az élet bármely időszakában, akár felnőttként is kialakulhatnak. Kezelése: a behaviorista terápiák igen hatékonyak a probléma kezelésében. A szisztematikus deszenzitizáció (érzékenység megszüntetése) módszerével a páciensek megtanulnak a félelemkeltő helyzet vagy inger közben relaxálni és a klasszikus kondicionálás szabályai szerint folyamatosan a relaxáció fog azokhoz a helyzetekhez társulni a szorongás helyett.

Félelem okai

A félelem hihetetlenül összetett.  Egyes félelmek tapasztalatok vagy traumák következményei lehetnek, míg mások teljesen mástól való félelmet, például az irányítás elvesztését jelenthetik. Ennek ellenére más félelmek azért fordulhatnak elő, mert fizikai tüneteket okoznak, például félnek a magaslattól, mert szédülést és gyomorszemet okoznak.

Néhány gyakori félelem kiváltó ok:

• Bizonyos konkrét tárgyak vagy helyzetek (pókok, kutya, kígyók, magasságok, repülés stb.)
• Jövőbeli események
• Képzelt események
• Valódi környezeti veszélyek
• Az ismeretlen

Bizonyos félelmek általában veleszületettek, és evolúciósan befolyásolhatók, mert elősegítik a túlélést.
Mások megtanultak, és asszociációkhoz vagy traumatikus tapasztalatokhoz kapcsolódnak.

Félelem típusok

A félelem által jellemzett különféle szorongásos rendellenességek közül néhány:

• Tériszony
• Generalizált szorongásos rendellenesség
• Pánikbetegség
• Poszt-traumás stressz (PTSD)
• Szeparációs szorongásos rendellenesség
• Szociális szorongásos rendellenesség
• Specifikus fóbia
• Szociális szorongásos rendellenesség

---

Félelmi reakciók kezelése

A hasonló helyzetek ismételt kitettsége ismertséghez vezet, ami drámai módon csökkentheti a félelemre adott reakciót. Ez a megközelítés képezi egyes fóbiás kezelések alapját , amelyek attól függenek, hogy a félelem reakcióját lassan minimalizálják azáltal, hogy ismerősnek érzik magukat. A félelem pszichológiáján alapuló fóbiás kezelések általában olyan technikákra összpontosítanak, mint a szisztematikus deszenzitizáció és az áradás. Mindkét technika a test fiziológiai és pszichológiai reakcióival működik együtt a félelem csökkentése érdekében.

I. Szisztematikus deszenzitizálás

A szisztematikus deszenzibilizációval fokozatosan végigvezeti az expozíciós helyzetek sorozatát. Például, ha fél a kígyóktól, akkor az első foglalkozást azzal töltheti, hogy a terapeuta kígyókról beszél. A következő foglalkozásokon a terapeuta lassan végig vezeti a kígyók képeit, játékkígyókkal játszik és végül egy élő kígyót kezel. Ehhez általában új megküzdési technikák megtanulása és alkalmazása társul a félelemre adott válasz kezelésére.

Deszenzitizáció Szó szerint ’az érzékenység megszüntetése’. A szisztematikus deszenzitizáció a viselkedésterápiában alkalmazott módszer, amely azon alapul, hogy a félelemkeltő ingerek bemutatását (pl. kígyófóbiás betegnél a kígyó képét) relaxáció követi. A félelem és a nyugodtság idegélettanilag ellentétes folyamatok, ezért ha a terapeuta rendszeresen alkalmazza a relaxációt, az ki fogja oltani a félelemkeltő inger nyomán jelentkező szorongást. Másként: a szisztematikus deszenzitizáció módszerével a páciensek megtanulnak a félelemkeltő helyzet vagy inger közben relaxálni és a klasszikus kondicionálás szabályai szerint folyamatosan a relaxáció fog azokhoz a helyzetekhez társulni a szorongás helyett.

II. Elárasztás technika

Ez egy olyan expozíciós technika, amely meglehetősen sikeres lehet. Elárasztás azon az előfeltevésen alapulva,
hogy a fóbiád tanult viselkedés, és meg kell tanulnod. Az elárasztással a féltett tárgy hatalmas mennyiségének van kitéve, vagy egy félelmetes helyzetnek van kitéve hosszú ideig biztonságos, ellenőrzött környezetben, amíg a félelem el nem csökken. Például, ha félsz a repülőgépektől, úgyis felmennél egyben. A lényeg az, hogy túljuthasson az elsöprő szorongáson és a lehetséges pánikon egy olyan helyre, ahol szembe kell néznie a félelmével és végül rá kell jönnie, hogy jól van. Ez segíthet megerősíteni egy pozitív reakciót (nem vagy veszélyben) egy féltett esemény (az égen egy repülőgépen való tartózkodása) révén, végső soron túljutva a félelemen.
Bár ezek a kezelések nagyon hatékonyak lehetnek, fontos, hogy ilyen konfrontációs megközelítéseket csak képzett mentálhigiénés szakember irányításával hajtsanak végre.

Elárasztásos technika Másik technika a speciális fóbiák kezelésére az elárasztás, amikor az embereket azzal szembesítik, hogy nem történik semmi rossz, ha például kígyóval vagy pókkal találkoznak. Ezek a terápiák az esetek 75 százalékában hatékonyak. A szociális fóbiák esetében szintén az expozíciót gyakoroltatják a pácienssel, azaz, hogy fokozatosan tegye ki magát azoknak a szociális helyzeteknek, amelyek félelemmel töltik el.

Félelem legyőzésére Ön is tehet.

Vannak olyan lépések is, amelyeket megtehet, hogy segítsen megbirkózni a félelemmel a mindennapi életben.
Az ilyen stratégiák a félelem fizikai, érzelmi és viselkedési hatásainak kezelésére összpontosítanak.
Néhány dolog, amit megtehetsz:

• Szerezzen társadalmi támogatást. Támogató emberek jelenléte segíthet kezelni a félelem érzéseit.
• Gyakorold az éberséget. Noha nem tud mindig megakadályozni bizonyos érzelmeket, az odafigyelés segíthet kezelni őket, és a negatív gondolatokat hasznosabbakkal helyettesítheti.
• Használjon stresszkezelési technikákat , például lassú mély (hasi) légzést, progresszív izomlazítást és vizualizációt.
• Gondoskodj az egészségedről. Étkezzen jól, rendszeresen mozogjon és aludjon időben minden este.