Ma éjfélkor lejár az egy hónapos határidő a jogállami feltételrendszert érintő legutóbbi brüsszeli levél megválaszolására. Ha az Orbán-kormány most sem tudja meggyőzni az Európai Bizottságot arról, hogy megfelelő jogállami garanciákat képes adni, konkrét pénzügyi szankciók következnek.
Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság nem találta elégségesnek a magyar kormány által két ütemben felajánlott engedményeket a jogállamisági aggályok enyhítésére, és a költségvetési biztos levelet írt az EP illetékeseinek, amelyben az egy hónapos határidő leteltét követően megfelelő és arányos intézkedéseket vázol fel, amelyeket a Bizottság a tanácsnak tervez javasolni az uniós pénzügyi érdekek védelmében.
A kormánynak tehát további intézkedési tervet kell megfogalmaznia annak érdekében, hogy az Európai Bizottság előreláthatóan szeptember folyamán (a testületnek elvileg egy hónap áll a rendelkezésére) ne kezdeményezze hivatalosan az Európai Tanácsnál a Magyarországnak papíron járó uniós kifizetések egy részének felfüggesztését vagy csökkentését. Ez jelenti egyrészt a felújítási alap milliárdjait, valamint a hétéves költségvetés éves támogatásait.
Mennyi pénzről van szó?
Magyarország a Európai Uniós támogatási alapokból 2021-27-es évekre mintegy 43 milliárd euró támogatásra számíthat. Ez éves támogatásra vetítve számítás szerint azt jelenti – bár az EU nem évekre osztja a pénzt, hanem támogatási tervenként osztja fel az összeget –, hogy évente nagyjából 2183 milliárd forint támogatási összeg érkezik Magyarországra, ami a magyar állam éves költségvetésének kb. 8 százaléka.
Ezen felül a covid-19 járvány hatásainak enyhítésére elfogadott többlettámogatásból (ReactEU) Magyarország mintegy 1 milliárd euróra jogosult, illetve a Helyreállítási Alapból (RRF) további mintegy 7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásként csoroghat a költségvetésbe, amely a világjárvány gazdasági hatásainak enyhítését szolgálja és amit 2023 végéig kell elkölteni. A Helyreállítási Alap tartalmaz még 9 milliárd eurót (3200 milliárd Ft) meghaladó hitelkeretet is, amely Magyarország számára 2023. végéig áll rendelkezésre.
Borúlátásra adhat okot, hogy július végén a kormányfő „fajkeveredős” tusnádfürdői beszéde után az EP öt frakciójának vezetője egy közös levélben kérte a Bizottságot, hogy továbbra se fogadja el a magyar helyreállítási programot – írta brüsszeli forrásokra hivatkozva a szabadeuropa.hu
Eddig mit ígért az Európai Bizottságnak az Orbán-kormány?
- az egyszereplős közbeszerzések arányának csökkentését
- a csalási és korrupciós ügyek bírósági jogorvoslatának lehetőségét
- korrupcióellenes munkacsoport létrehozását
- a jogalkotásokat megelőzően széles körű társadalmi párbeszéd lefolytatását
Varga Judit igazságügyi miniszter július 19-i közlése szerint a korrupcióellenes munkacsoport felállásáról szóló kormányrendeletet, valamint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről, illetve a büntetőeljárásról szóló törvénymódosítást már ki is hirdették.