Kezdődik a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb ismert korrupciós ügyének a pere
Szerteágazó, a fideszes politikai elit legmagasabb szintjéig érő korrupciós ügy előkészítő tárgyalása kezdődik el pénteken a Fővárosi Törvényszéken, a vádlottak padján Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökével, Völner Pál volt igazságügyi államtitkárral és 20 társukkal.
Az ügyészségi vád úgy hangzik, hogy a 2016 óta MBVK-elnökként regnáló Schadl György gyakorlatilag végrehajtói maffiát hozott létre tartott és tartott fenn. A végrehajtói területet miniszteri biztosként felügyelő Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára segítségével a saját embereit ültette be egyes végrehajtói tisztségekbe. Ezért Völner Pálnak havonta 2-5 millió forintot adott az MBVK-elnök. Az így kinevezett végrehajtóknak le kellett adniuk irodájuk bevételét Schadl Györgynek, aki néhány milliós havi fizetést visszaosztott nekik. A gyanú szerint az MBVK elnöke így összesen 887 millió forintot nyert pár év alatt. Ennek a pénznek a jelentős részét ingatlanokba fektette.
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) sajtóközleménye szerint Schadl György 2018 óta adott át rendszeresen kenőpénzt Völner Pálnak. Hogy a végrehajtó-politikus duó pontosan mikor, hol és mivel bukott le, az nem világos, hivatalosan senki nem beszélt róla. Egyes információk szerint a nyomozók egy kisstílű, NAV-ot érintő korrupciós ügyben kezdtek lehallgatni egy kisebb halat. A lehallgatásokat a NAV belső ellenőrzését végző Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) kérte, ebben a nyomozásban került a látókörbe Schadl György és Völner Pál is.
Mint sok mást, nem tudni azt sem, hogy a társaságot mennyi időn át hallgatták le a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) munkatársai. A több mint 1300 oldalnyi lehallgatási anyagból ítélve hosszú hónapokon át füleltek Schadl György letartóztatása előtt. Az NVSZ nyomozása a legnagyobb titokban zajlott, így a kormányzati szereplők sem tudták, hogy ritkul Völner Pál körül a levegő. Nem sokkal lebukása előtt is felszólalt a Parlamentben Völner Pál.
A rendőrség Schadl Györgyöt és feleségét 2021 novemberében tartóztatta le a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ahonnan a pár a Magyarországgal kiadatási egyezménnyel nem rendelkező Dubajba készült. A kormányzat egy jó darabig titkolni próbálta a letartóztatást, december elején azonban robbant a bomba, hogy Schadl György mellett Völner Pál érintett az ügyben. Az államtitkár nem sokkal később lemondott. A mentelmi jogát fel is függesztették, de nem vették őrizetbe, azóta is szabadlábon védekezik.
Schadl Györggyel együtt hat másik személyt is letartóztattak, ám őket végül szabadlábra helyezte a bíróság. Az MBVK-elnök a letartóztatása óta folyamatosan börtönben van, a rács mögül is instruálta hozzátartozóit, hogy jelentős anyagi értékeket rejtsenek el a nyomozók elől. Emiatt a felesége és az apja ellen is vádat emeltek.
Völner Pált az Országgyűlés 2021 decemberben Polt Péter kérésére adta ki az ügyészségnek. A volt államtitkárt kihallgatták, a gyanúsítás közlésével szemben panasszal élt, a kihallgatásán rövid vallomást tett, amelyben tagadta a bűncselekmény elkövetését, kérdésekre pedig nem kívánt válaszolni.
Végül a Központi Nyomozó Főügyészség 2022 októberében emelt vádat Schadl György, Völner Pál és további 20 társuk ellen. Schadl Györgyre 10 év, míg Völner Pálra 8 év börtönbüntetést kérnek, továbbá 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetést és a csalárdul szerzett javak elvonását. A két férfi ártatlannak vallja magát az ügyben.
A miniszter, aki ott se volt
Völner Pál a közvetlen helyettese volt Varga Judit igazságügyi miniszternek, aki a botrány ellenére maradt a posztján. Pedig a nyomozati iratok szerint az Igazságügyi Minisztériumban (IM) sokan tudtak Schadl György és Völner Pál összejátszásáról. A Telex által megszerzett tanúvallomások szerint a minisztériumban már 2019-ben „osztályvezetőtől felfelé” mindenki tudta, hogy milyen módon kelnek el a bírósági végrehajtói posztok. Sokat elárul, hogy Völner Pálnak annyira nem volt veszélyérzete, hogy egy ízben fényes nappal, az IM épülete előtt vette át a kenőpénzt Schadl Györgytől.
A lehallgatási iratok szerint Schadl személyesen instruálta az Igazságügyi Minisztérium munkatársait, hogy a végrehajtói vizsgákon kiket engedjenek át. Az egyik vizsgázó esetében az IM akkor államtitkárának, Jeney Orsolyának megpendítette hogy „még a Miniszterelnöki Kabinetirodából is elhívták miatta Völnert és őt is” A lehallgatási jegyzőkönyvben az áll: „Schadl megkérte Jeneyt, hogy figyeljenek oda rá, legyenek szívesek, mert itt nem hibázhatnak. Jeney mindenképpen szólni fog Dettinek.” A „Detti” ebben az esetben az IM Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának vezető kormányfőtanácsosát jelentette. Ő volt annak a vizsgabizottságnak az elnöke, amely átengedte Schadl felkészületlen pártfogoltját. (Később Jeney a IM-ből dobbantott a végrehajtói kamarához, jelenlegi is az MBVK elnökségi tagja.)
Bár a Schadl-Völner együttműködés még Varga Judit elődje, Trócsányi László minisztersége alatt kezdődött, azután érett igazi üzletté, hogy Varga Judit nem sokkal a hivatalba lépését követően a végrehajtói kart felügyelő miniszteri biztossá nevezte ki Völner Pált, az ő hatáskörébe utalva a végrehajtó-jelöltek kinevezési javaslatának a jóváhagyását. A tárcánál terjedő szóbeszéd és államtitkárt körüllengő korrupciógyanú ellenére nincs nyoma, hogy Varga Judit valaha is megpróbálta volna félreállítani Völner Pált, sőt, neki adta a nemzetbiztonsági célú lehallgatások engedélyezését is, dacára annak, hogy törvény szerint ez az ő miniszter kötelessége lett volna.
Egy Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a kérdésre, hogy Varga Judit tárgyalt-e négyszemközt Schadl Györggyel azt mondta: az igazságügyi miniszter minden kamarai vezetővel rendszeresen találkozott. Hozzátette: tudomása szerint Schadl Györggyel nem túl sűrűn, és – szögezte le – ő biztos benne, hogy négyszemközt nem is beszéltek. A nyomozati iratok másról szólnak, a lehallgatott beszélgetéseken az akkor már a kamarán belülről támadott Schadl találkozót kért Völneren keresztül a „jó miniszter asszonytól”, majd később azzal dicsekedett, hogy a találkozóra sort is kerítettek, neki pedig sikerült Vargát maga mellé állítania.
Gulyás Gergely arra a kérdésre már sokkal óvatosabban válaszolt, hogy Varga Judit tárgyalt-e négyszemközt Schadl Györggyel. Azt mondta, az igazságügyi miniszter minden kamarai vezetővel rendszeresen találkozott, ám tudomása szerint Schadl Györggyel nem túl sűrűn, és – szögezte le – ő biztos benne, hogy négyszemközt nem is beszéltek. A nyomozati iratok másról szólnak, a lehallgatott beszélgetéseken az akkor már a kamarán belülről támadott Schadl találkozót kért Völneren keresztül a „jó miniszter asszonytól”, majd később azzal dicsekedett, hogy a találkozóra sort is kerítettek, neki pedig sikerült Vargát maga mellé állítania.
A jelek szerint Varga Judit arról sem tudott, hogy Schadl György nyomást gyakorolt a Fővárosi Törvényszék elnökére, Tatár-Kis Péterre, akit arra próbált rávenni, hogy az rúgjon ki egy számára kellemetlen bírót. A lehallgatási anyagok szerint Schadl arról beszélt a telefonban, hogy Tatár-Kis közölte vele: kirúgni ugyan nem tudja a bírót, ám csoportvezetői megbízását visszavonhatja, valamint el tudja érni, hogy „ne érezze jól magát a munkahelyén”. Tatár-Kis a találkozó tényét elismerte, ám tagadta, hogy ezt mondta volna Schadlnak.
Akik kimaradtak a vádiratból
„Tudok olyat mondani, hogy egy-két embernek meginogjon a széke” – mondta egyszer Völner Pál az akkor már lehallgatott telefonjába a feleségének, de Schadl György sem fogta vissza magát, egy lehallgatási anyag szerint úgy fogalmazott, 60-70 képviselő „feldobása” is felmerül, ha nem segítenek neki.
Bár a Polt Péter vezette ügyészség úgy tesz, mintha a korrupció csak Völner Pál, Schadl György és az ügyletbe bevont néhány végrehajtó üzelme lett volna, a korábban nyilvánosságra került nyomozati anyagokból egy jóval kiterjedtebb, az Orbán-kormányzat legfelsőbb szintjéig érő hálózat rajzolódik ki. Ami a végrehajtói kinevezéseket illeti, Völner Pál az RTL-hez eljutott vallomásában azt hangsúlyozta, hogy ő csak afféle általános jóváhagyási joggal bírt a végrehajtói kinevezésekre, a tényleges kiválasztás Vízkelety Mariann és Hajas Barnabás államtitkárok feladata volt. Völner Pál indítványozta is, hogy „a helyzet tisztázása miatt” az ügyészek tanúként hallgassák meg őket.
Az ügyészek mindkét politikus esetében eltekintettek ettől. Ahogy annak sincs nyoma, utánamentek-e annak, hogy a tanúvallomások szerint egyes végrehajtó-jelölteknek politikai támogatóik voltak, a nyomozati iratokban Gelencsér Attila, Szatmáry Kristóf, Cseresnyés Péter vagy Csizi Péter fideszes képviselők neveit említették. (Az ügyben megkerestük a Fideszt és a képviselőket is, ám nem reagáltak.)
Schadl György több területen mozgatta a kapcsolatrendszerét. Ő egyengette a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kabinetvezetőjének és bizalmasának, Nagy Ádámnak a jogi karrierjét. A nyomozati iratok szerint Nagy Ádám úgy ment át egy szóbeli vizsgán, hogy ott sem volt. Bár korábban a vizsgáztató tanársegéd elismerte ezt, végül a PTE belső vizsgálata arra jutott: „nem volt megállapítható egyetemi vizsgákkal kapcsolatos visszaélés vagy egyéb szabálytalanság.”
Nagy Ádám egészen közeli kapcsolatban áll Rogán Antallal, ő a propagandaminiszter egyik gyermekének keresztapja. A papírok szerint Rogán Antal Nagy Ádám édesapjától bérel luxusvillát. A kabinetvezető édesapja pedig megvette Rogán Antal volt feleségétől a miniszter által a házasságba vitt balatoni villát is. Hogy N. Andrásnak miből lett volna pénze erre, az nem derül ki a cégbázisból, csak annyi hogy rejtélyes forrásokból jutott több mint 400 millió forinthoz.
Szintén rejtélyes pénzügyi forrásokból Nagy Ádám nevére írt ingatlancég vette meg a Schadl-vezette Magyar Bírósági Magyar Bírósági Végrehajtói Kar, pár éve vásárolt XIII. kerületi irodaházát. Az egyetemi vizsga ellenére Nagy Ádám neve kimaradt a vádiratból, maradt kabinetfőnök, nemrég pedig bekerült az állam által megvásárolt Vodafone Zrt. vezetésébe is.
Schadl György másnak is intézett vizsgákat, Völner Pál egyik rokonának a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE), míg Szegeden bírósági végrehajtók vizsgáit „intézte.” A PTE jogi karához hasonlóan a PPKE és a Szegedi Tudományegyetem belső vizsgálatai is arra jutottak, hogy nem történt visszaélés.
Az ügyészséget az sem hozta lázba, hogy Schadl a lehallgatási anyagok szerint „Ádám” mellett bizonyos „Tónival” „Barbarával” egy 35 éves óriásüzletről egyeztetett. Merő véletlennél több lehet, hogy pont Rogán Antal alá tartozik a Nemzeti Koncessziós Iroda, amely kiválasztotta és 35 évre kiadta az aranybányát jelentő sztrádakoncessziókat. Bár a pályázaton el is indult Völner Pál tőszomszédjának számító nyergesújfalui Abronits Róbert István cége, a koncessziót végül a NER állócsillagának számító Mészáros Lőrinc-Szíjj László tandem nyerte.
Akadt más is, ami iránt a volt fideszes képviselőjelölt, Polt Péter által vezetett ügyészség feltűnő közönyt tanúsított. Hadházy Ákos fedezte fel az ügy irataiban, hogy az egyik vádlott, bizonyos R. Róbert a tanúvallomása szerint meg akarta szerezni az állati hulladékokat feldolgozó állami monopolcég, az ATEV Zrt. feletti irányítást. Ehhez állítólag Rogán Antal járt közben Máger Andrea nemzeti vagyonért felelős akkori miniszternél.
R. Róbert előre tudott arról, hogy rövidesen létrejön majd a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága – ez is Rogán Antal alá tartozik – sőt, azt is, hogy ki lesz a vezetője. Jelezte, hogy mindezt bizonyítani is tudja, ám az ügyészség ezt a szálat is elengedte.
A ház elszállt, a kár megmarad
Pontosan senki sem tudja – az ügyészség vizsgálata sem terjedt ki rá – hogy összesen hány lakást szereztek meg csalárd módon, a végrehajtás manipulálásával a Schadl György és bűntársai által helyzetbe hozott végrehajtók. Az egyik, Blikk által ismertetett ügyben Schadl György felesége irodáján keresztül adtak el 38 millió forintért egy olyan péceli villát, amelyet utána az új tulajdonosa már 450 millióért árult. Ráadásul Schadlné Baranyai Helga úgy verte dobra a házat, hogy visszadátumozták egy évvel az árverés időpontját.
Azért lehetett erre szükség, mert a régi tulajdonos panaszt tett, amiért végrehajtás indult az ingatlan ellen és ennek a bíróság helyt adott. A visszadátumozott okiraton sem tanúi aláírás, sem pecsét sincs. Ennek ellenére a helyi földhivatal bejegyezte a tulajdonváltozást a fiktív dátummal. Az ügyben a károsult feljelentést tett, a bulvárlap szerint a nyomozók bekérték a Gödöllői Járási Hivatal földhivatalának összes olyan iratát, amihez Schadlnénak köze volt. Amennyiben hamisnak bizonyul az okirat, úgy az adásvétel is semmis lehet majd. Ám ez nem vonatkozik a többi, korrupt végrehajtó által kilakoltatottra.
Hiába bizonyítható, hogy egy végrehajtó egy korrupt megállapodás révén kapták meg a végrehajtói posztjukat, ha a végrehajtás során nem követtek el súlyos és bizonyítható bűncselekményt, akkor utólag visszakövetelhetetlen a korrupt végrehajtók által dobra vert vagyon.
Schadl György és felesége 2016 és 2020 között legalább tizenkilenc lakást, üzlethelyiséget, telket vagy pincét vásárolt meg. Ezek közül közül kilenc önkormányzati tulajdonból került hozzá, az akkor fideszes VII. kerületi illetve az V. kerületi önkormányzat döntött úgy, hogy túlad ezeken az épületeken. Szinte minden esetben rendkívül nyomott, meghirdetési áron jutottak az ingatlanokhoz.
MBVK, avagy nincs semmi látnivaló
A Fidesz-közeli sajtónál csak az MBVK honlapján találni kevesebb hírt a rendszerváltozás óta legnagyobb ismert magyarországi korrupciós botrányról. A testület elnöke jelenleg is a rács mögött ülő Schadl György, a botrányról csak a letartóztatott és felfüggesztett végrehajtók helyettesítési hirdetményei tanúskodnak.Sajátos módon a Schadl György letartóztatása után a kar hónapokig nem indított vizsgálatot egyik érintett iroda ellen sem. Ugyancsak a belső megtisztulás hiányát jelzi, hogy a kar tavaly decemberi közgyűlésén fel sem merült az akkor már 13 hónapja előzetesben lévő elnök leváltása. Az MBVK azóta sem reagált azokra a kérdéseinkre, hogy mikor lesz tisztújítás, meddig lesz elnök Schadl, illetve milyen változásokat léptettek életbe a botrány óta. Ami változatlan: továbbra is rendkívül jövedelmező a végrehajtói állás, verseny és kockázat nélküli pénztermelő gépezet. A végrehajtó átlagosan a végrehajtás alá kerülő vagyontárgy – például ingatlan – értékének a 10 százalékát szerezheti meg, ami évente százmilliós bevételt jelent a jó helyen lévő végrehajtói irodának. És ha ez nem lenne elég, szólnak piaci pletykák nyomott áron megszerzett jókora ingatlanállományról is, amelyeket aztán teljes áron dobtak piacra.