Húsvéti ünnepkör – Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe

 

 

Húsvét a kereszténység legnagyobb és legrégebbi ünnepe,
azzal a hittel szemben, hogy karácsony lenne.

 

 

 

Húsvéti ünnepkör
Általában április elején egy szempillantás alatt minden megváltozik, fényes, díszes, örömtelien harsogó lesz.
A húsvéti ünnepkör időszakai és jeles napjai a megváltást:
Jézus halálát és feltámadását veszik körül és értelmezni tudjuk annak misztériumát.
Legismertebb ünnepek: Hamvazószerda, Nagyböjt, Virágvasárnap, Nagycsütörtök, Nagypéntek, Nagyszombat, Húsvét, Pünkösd, Mennybemenetel.

Hamvazószerda. Ezen a napon kezdődik a Húsvét előtti 40 napos böjt, a Szent Negyvennap (a Nagyböjt). Ma a szigorú böjt csak Hamvazószerdán és Nagypénteken kötelező. A hamvazó pap közben figyelmeztet: Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!

A hamu az elmúlás természetes jelképe. A nagyböjt a bűnbocsánat szentségéhez járulás ideje. Régen ekkor kezdődött a hittanulók felkészítése a keresztségre és a hívek általános bűnbánati ideje. A hamvazószerda a farsang és a húsvét közötti választónap: az  előtte lévő farsangvasárnapot farsanghétfő, majd húshagyókedd  követi. Ez a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak első  napja, megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének  időszakáról. Az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik),  utalásul arra, hogy a nagyböjt negyven hétköznapjának kell  megelőznie húsvétot, Jézus feltámadásának ünnepét.

 

• A nagyböjt a húsvétot megelőző 40 böjti, bűnbánati, készületi nap. Napjainkban, amikor már nincsenek sem vezeklők, sem a keresztségre készülő hittanulók, a Húsvét előtti idő minden keresztény ember számára az élet megújításának ideje az Úr Jézus szellemében. Krisztussal keresztre kell feszítenünk bűneinket őszinte bánattal és elégtétellel (húsvéti gyónás) és a dicsőségesen győzedelmes királyunkkal fel kell támadnunk a bűn sírjából (húsvéti szentáldozás). A 40 napba nem számítanak bele a vasárnapok, ezért kezdjük hamvazószerdával. Mindnyájan önmegtagadással (ez lehet böjt, de más lemondás is) és imádsággal, belső összeszedettséggel megyünk a húsvét felé. Böjti fegyelem: 18-60 éves kor között hamvazószerdán és nagypénteken csak háromszor szabad, keveset enni. E napokon, illetve péntekenként 14 éves kortól nem eszünk húst. 

 

• Virágvasárnap a nagyhét kezdete. Jézus e napon vonult be Jeruzsálembe, mielőtt ott megölték volna. A misét a templomon kívül, de legalábbis a szentélyen kívül kezdjük, virágos, lombos vagy barkaágakat szentel a pap, és ezekkel fogjuk köszönteni körmenetben a templomba jelképesen bevonuló Jézust. A misében passiót olvasnak vagy énekelnek: ez Jézus szenvedésének részletes története az utolsó vacsorától szenvedésén és halálán keresztül egészen sírba helyezéséig.

 

• Nagycsütörtökön két mise van: az elsőt a püspök tartja templomában (székesegyház), és olajakat szentel a betegek kenete, a keresztség és a bérmálás számára (betegek olaja, katekumenek olaja és krizma). Az esti misén a plébániatemplomokban megemlékeznek az utolsó vacsoráról, sok helyen lábmosás is történik: az egyházközség 12 férfijának lábát mossa meg a plébános (ahogyan Jézus is megmosta az apostolok lábát). Az ünnepi misén két szín alatt áldoznak, végül elviszik az Eukarisztiát egy másik helyre őrizni, és mellette maradnak egy ideig virrasztani, ahogy az apostolok is tették az Olajfák hegyén. Sok helyütt a szertartás az oltárfosztással, a szentély lecsupaszításával végződik.

• Nagypéntek: Az emberiség drámája zajlik e napon; az igazat elítélik a bűnösök, a betegek megölik orvosukat. Isten szeretete azonban ezen keresztül is átragyog, Jézus ajándékként adja értünk életét. Délután 3 órakor, Jézus kereszthalálának az időpontjában sok helyen keresztutat imádkoznak: elkísérik Jézust szenvedésének állomásain. Az esti szertartás nem szentmise, mert nincs benne átváltoztatás, azaz a kenyér és a bor nem lesz Jézus testévé és vérévé. Az olvasmányok és a szenvedéstörténet (passió) meghallgatása után a kereszt elé járulunk, térdet hajtunk vagy meghajolunk előtte, miközben tudatosítjuk magunkban: Jézus kínhalála örök életet ajándékozott nekünk.

 

• Nagyszombat: Jézus sírban nyugvásának a napja, a templomokban a szent sírhoz zarándokolnak az emberek, hogy elmélkedjenek Jézus értünk vállalt halála fölött. E napon sincs szentmise. A sötétség beállta után kezdődik a húsvéti vigília szertartás, amelyen a feltámadást a fény-liturgiában köszöntjük a sötét templomban, majd több olvasmányt hallgatunk meg, amelyek felkészítenek a nagy örömre. A Dicsőség (Gloria) éneklése alatt újra megszólalnak a nagycsütörtök óta néma harangok és az orgona: hirdetik a feltámadás örömét. Ez már nem a várakozás, hanem az ünneplés időszakának a kezdete, már húsvét vasárnapja van! Örömünket a liturgia végén az utcára is kivisszük a feltámadási körmenetben.

 

• Húsvét: ötvennapos ünneplés húsvét vasárnapjától pünkösdig. Dicsőséges, örömteli időszak, sok Alleluja énekléssel.

 

• Mennybemenetel: a húsvéti idő 40. napja (vagy a következő vasárnap), amikor Jézus végleg elhagyta az apostolokat.
  Ekkor már tudták és érteni kezdték a feltámadást, és várták a Szentlelket, akit Jézus megígért.

 

• Pünkösd: a húsvétot lezáró ünnep, amelyen a Szentlélek érkezését ünnepeljük, aki 2000 éve kiáradt e napon az apostolokra, most pedig az egész Egyházra.

2020 április 20 követ.

Mikor van húsvét – a húsvét teljes története>>>

---

Alábbi linken átláthat mely ünnepek tartoznak a húsvéti ünnepi-körhöz

Alábbiak kapcsolódnak a Húsvéti ünnepkörhöz

Húsvéti dátumok – Mikor van nagypéntek, nagyszombat, húsvét vasárnap

---

Jézus Pilátus előtt – A jelenetek pecsételték meg Jézus és emberiség történelmét