Erdélyiek és ukránok négy évenként megszavazzák nekünk a nyomorúságot
Ukránok és erdélyiek négyévente megszavazzák nekünk a nyomorúságot, – különös tekintettel arra, hogy nekünk magyaroknak “úgy sincs kedvünk” szavazni, hiszen közel a fél-ország nem szavaz.
Egy lepusztult faluvégi házba összesen 340 fantomlakost jelentettek be öt év alatt a tulajdonosok. Interjúalanyaink szerint a kárpátaljaiak betelepítéséhez évekig asszisztált a kisvárdai kormányhivatal.
340 ember volt bejelentve egy szabolcsi falu romos házába. A lakcímet kiárusító férfi Ukrajnából szerezte a kuncsaftokat. Az egyik kamu lakos és a lakcímnepper segítője is elmesélte, hogy ment a biznisz. Szerintük a kormányhivatal és a polgármester is tudott az ukránok fiktív betelepítéséről. Az öt évig jól jövedelmező üzletet a hatóságok csak a 2018-as választások után kezdték el felszámolni. A ház tulajdonosa azonban azt mondja: a lendület azóta kifulladt, és még mindig 150 ember él papíron a házban.
Kis Ukrajna – Modernkori honfoglalás
Vásárosnaményban két dolgot biztosan tudnak az emberek: az egyik, hogy a megye minden falujában akad legalább egy cigicsempész, a másik, amiről kevésbé beszélnek, hogy Szabolcsban nincs olyan falu, ahol ne lennének fantomlakosok vagy, ahogy errefelé hívják őket “ukránok” bejelentve, persze csak fiktíven.
Anasztázia születése jogán ukrán, nyolc éve e mellé még magyar állampolgár is. Fiktív lakos volt Szabolcsban több mint öt évig. Most a Bereg metropoliszában, Vásárosnamény egyik legszélső aszfaltozott utcájában él egy takaros kis házban. Amolyan mediterrán polgáriban: tisztességes udvar, amerikai konyha, padlófűtés. Kiegyezek vele egy kávéban, miközben elmondja azt a történetet, ami róla, a magyar bürokráciáról és az ország legpofátlanabb lakcímnepperéről szól.
A szabolcsi álom, milyen könnyen teljesült
Anasztázia 23 évesen egyszerűsített honosítási eljárásban kapta meg a magyar állampolgárságot 2012-ben.
Az okmányirodába ő úgy járt be, mint te haza
Élt is a lehetőséggel az addig Ukrajnában élő nő, aki már fiatalon egyedül nevelte a gyerekét. Nem volt eleresztve, ezért magyar társadalombiztosítást akart a vérszegénységgel küzdő gyerekének meg magának, plusz egy autót. Használtat. Mert az fele annyiba kerül Magyarországon, mint Ukrajnában. Ezekhez azonban igazolt lakcím is kellett, ami neki nem volt. A boldogulásának kulcsa M. Krisztián volt.
“A kinti ukrajnai ismerősöm felajánlotta ingyen, hogy bejelent. Tényleg ingyen jelentett be. Úgyhogy lett ez a lakcím, amit Krisztián intézett nekem. Utána cserébe hoztam neki több embert, akiket ő már pénzért jelentett be. Ötvenezret fizettek neki fejenként”
– mesélte a Szabad Európának Anasztázia, aki így lett a Kisvárdához közeli Tornyospálca lakója, ahol valójában soha nem élt egy napot sem. Az ukrán-magyar nő havonta egyszer ment a kamu lakcímre a postájáért. Közben egy ukrajnai szupermarketben dolgozott, onnan szerzett féltucatnyi kuncsaftot Krisztiánnak, aki mindig minden akadályt megugrott a kisvárdai kormányhivatalban.
“2013-ban, amikor engem bejelentett, akkor azt mondta, hogy nincsenek sokan a házban. Dehát tőlem, már akkor is lehetettek százan! Bementünk a kisvárdai okmányirodába, és simán bejelentettek. Az ügyintézővel biztos, hogy együtt rendezték ezt. Krisztián bennfentes volt, mert az ügyintéző a gyerekemet nem akarta bejelenteni, de aztán gyorsan elrendezték azt is. Az okmányirodába ő úgy járt be, mint te haza. Őt úgy ismerték, Krisztiánt” – mondta az asszony.