felszólítás korrupció, sorolják jogászok, mi a baj magyar helyreállítási tervvel
Az EU-nak cselekednie kell, mert komoly esélye van annak, hogy a koronavírus utáni helyreállítási terv Magyarországnak szánt majdnem 1 milliárd eurója nem oda kerül majd, ahova azt szánták – jelentette ki Freund német zöldpárti képviselő.
Cseh Katalin momentumos EP-képviselő is amellett érvelt, hogy az EU-nak sürgősen cselekednie kell – példának az Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak januárban kifizetett 600 ezer eurós agrártámogatást, illetve a miniszterelnök apjának hatvanpusztai birtokán folyó nagyszabású építkezést hozta fel – Daniel Freund
Viszály az uniós intézmények között
Az EP-képviselők által bemutatott levéltervezet három fő témában sorakoztatja fel az érveket amellett, hogy a jogállamiság módszeres leépítése
hogyan veszélyezteti az EU pénzügyi érdekeit Magyarországon:
Az uniós források felhasználásának átláthatatlansága, a rendszert átszövő korrupció,
Az ügyészségi fellépés hiánya, mikor a korrupció kivizsgálásáról és felelősségre vonásról van szó,
Az uniós jognak érvényt szerző független bíróságok garanciájának hiánya.Az EP szerdán egy újabb állásfoglalásról szavaz, amelyben ismét kifejtik, hogy az iránymutatásokra
nincs szükség, cselekedni kellene végre.
A most bemutatott tervezet remekül rímel erre a kijelentésre, 17 oldalon át, komoly jogi érvekkel és alaposan hivatkozott
példákkal támasztja alá azt, hogy miért áll fenn a veszélye annak, hogy az új hosszú távú költségvetés pénzei nem oda jutnak majd
Magyarországon, ahova azt az uniós adófizetők szánták.
Magas szintű korrupció
A pénzügyek átláthatatlan kezeléséről szóló fejezet többek között megemlíti, hogy a magyar közbeszerzések körüli szabálytalanságok és a korrupció veszélye igen jól dokumentáltak, többek között az Európai Bizottság által készített Európai Szemeszter-jelentések vagy éppen az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) munkái mutatnak rá a magyar rendszer hiányosságaira. A levél számos jogi megoldással kapcsolatban aggályokat vet fel – rámutatva, hogy
azért, mert valamit törvénybe foglal a kormánypárti többségű Országgyűlés, attól az még nem felel meg
a jogállamiság és az európai demokrácia alapkövetelményeinek. Ilyen például, hogy a 2015-ben migrációs válság, tavaly pedig a koronavírus-járvány miatt elrendelt szükséghelyzeti intézkedések és azok folyamatos meghosszabbítása lehetővé teszik a kormány számára, hogy a közbeszerzésekről szóló szabályozást figyelmen kívül hagyva cselekedjenek, és a költéseket homályban tartsák.
Baráti igazságszolgáltatás és korrupció
A magas szintű korrupció ellen gyakorlatilag nem lép fel a magyar állam – állítja szintén az Európai Bizottság, az Európai Parlament kutatószolgálatának és az OLAF jelentéseit idézve a három professzor által írt indítvány. Ennek egyik oka magában az ügyészség szervezeti felépítésében keresendő, pedig az EU-tól függetlenül működő, az Európa Tanács égisze alá tartozó korrupcióellenes GRECO-csoport is számos ajánlást tett Magyarországnak arra vonatkozóan, hogyan javítsa az ügyészség függetlenségét. Ráadásul 2019-ben úgy hosszabbították meg újabb kilenc évre a Fidesz-alapító Polt Péter mandátumát, hogy a főügyész sorozatos nemzetközi kritikákat kapott a korrupciósellenes fellépés hiánya miatt.
Ennek következményeképpen
az ügyészség az utóbbi években nem vonta felelősségre azokat, akik magas rangú kormánytagokhoz kötődtek –
még akkor sem, ha az OLAF nyomozása derítette ki, hogy visszaéltek az uniós pénzekkel. A bíróságok pártatlansága is veszélyben van a levéltervezet szerint, ami hangsúlyozza: a hatalom egyéni szinten nem befolyásolja a bírák döntéseit, de az elmúlt évtizedben a Fidesz egy olyan rendszert épített ki, amely lehetővé teszi, hogy a kormánypárt iránt elkötelezett bírákhoz kerüljenek a kényes ügyek.
Az Európai Bizottság visszadobta Orbánék helyreállítási terveit itt>>>