Amit Orbán csinál, az infantilis hazudozás
A filozófus biztató jelnek látja a mostani tanár-diák tüntetéseket, és nem gondolja, hogy az „csak az ellenzék és a széplelkek” akciója lenne.
„Hol látok fasizmust? Mindenhol. A fasizmus, különösen a posztfasizmus ugyanis nem diktatúra. Sőt: nem is az állam, hanem az erőszakkal, a kirekesztéssel rokonszenvező lakosság követi el. A posztfasizmus ezt a rettenetes, irracionális lendületet viszi be a közéletbe, aminek a hátrányos megkülönböztetés a legfontosabb alapeleme – lásd migráció, lásd genderkérdés” – mondja Tamás Gáspár Miklós.
A filozófus úgy véli, ma egész Európában sokkal rosszabb a helyzet, mint sok évtizeddel ezelőtt, az egyének szintjén azonban lát pozitív fejleményeket. „Sokakban van indíttatás, hogy szebb, morálisabb, méltóbb életet éljenek. (…)
Véleményem szerint a közjó immár nem várható az állami autoritástól, mert a nemzetállami szint megszűnt, csak az egyéntől, a kis közösségektől. A különböző jogvédő, szociális, emberi jogi, nővédő, kisebbségvédő, környezetvédő vagy helyi kulturális és egyéb szervezetekre érdemes figyelni” – fogalmaz.
Hozzáteszi: „Biztató jelnek látom a mostani tanár-diák-szülő tüntetéseket, amelyek azt bizonyítják, hogy vannak morális energiák a társadalomban, szépen tudnak viselkedni, nagylelkűen, még közeledni is tudnak egymáshoz, például az egyházi iskolák a világiakhoz. (…)
Szerintem nem csak ellenzékiek és nem csak széplelkek akciójáról van szó; a maradék 8-9 millió ember is szeretne szebb, emberhez méltóbb életet élni, és tesz is lépéseket ez irányban.
Orbán Viktor nem számít sokat ebben a pillanatban.
Amit csinál, az infantilis hazudozás, gyengeség, hatalom nélküli trükközés” – mondja, ugyanis szerinte az csak a múlt, hogy Orbánnak nagy hatalma van: „Pár héttel ezelőtt nem mondhatta volna azt Matolcsy, amit mondott, vagy Ókovács nem bírálhatta volna az egyik fideszes megmondóembert.”