A Transparency International szerint,
a kormány Helyreállítási Terve nem alkalmas a korrupció érdemi csökkentésére.
Közzétette azt a helyreállítási tervet a kormány, amelyről a miniszterelnök pénteken egyeztet Brüsszelben. Ebben egyebek mellett arról szeretné meggyőzni az Európai Bizottságot, milyen lépéseket tett, illetve kíván tenni a korrupció visszaszorítása érdekében.
Ennek kapcsán a Transparency International úgy véli, bár a célok egy része releváns, ám a dokumentum helyzetértékelése alapvetően téves, illetve nem tartalmazza a valós problémákat.
A kormány az ügyészség informatikai fejlesztését javasolja, mint ami kiküszöböli a vádhatósággal szembeni kritikákat a korrupció üldözésével kapcsolatban. A szervezet szerint nem a technikai háttér akadályozta Polt Péter hivatalát az ilyen jellegű bűncselekmények elleni fellépésben. Emlékeztetnek, hogy több nemzetközi szervezet által is kiadott már jelentést, amely az ügyészség intézkedéseket hiányolta ezen a területen.
Kifogásolják, hogy a terv gazdasági kérdésnek tekinti a bírói függetlenségre, melynek hiánya visszaveti a gazdasági növekedést és „elrettentheti a beruházásokat”. Noha a kormány megígéri a bírák függetlenségét sértő további kockázatok csökkentését, a Transparency International azonban figyelmeztet:
a hatalom nem számol be arról, hogy kormányzása alatt milyen “változatos” módszerekkel nyomást gyakorolt a bíróságokra.
A közbeszerzések terén a fő gondokat a kormány megfelelően nevesíti, és ezúttal el is ismeri az Európai Bizottság által évek óta felvetett problémákat. Ám a szervezet véleménye szerint a megoldásukra felvázolt lépések nem alkalmasak a rendszer problémáinak megoldására.
“A közbeszerzési rendszer és az azzal részben átfedést mutató uniós pénzosztó mechanizmus Magyarországon súlyosan torz; ennek tudható be egyebek mellett, hogy a
kormányközeli oligarchák rendre mesés megbízásokat nyernek, és Mészáros Lőrinc öt év alatt az ország leggazdagabb emberévé tudott válni.”
– áll a szervezet állásfoglalásában.
A Transparency International ugyanakkor elismeri a hálapénz visszaszorítására tett kormányzati erőfeszítéseket, noha szerintük ez nem lesz gyógyír az ágazatban tapasztalható egyéb visszásságok felszámolására.
A helyreállítási tervről összegzésként azt írják:
“egyáltalán nem vet számot az államhatalom saját felelősségével a kialakult rendszerszintű korrupciót illetően.
A legnagyobb korrupciós kockázat Magyarországon a közintézmények foglyul ejtése, erről azonban nincs szó a kormány anyagában. A problémák gyökere az, hogy az állami intézmények – kevés kivételtől eltekintve – jelenleg nem a közjót, hanem a kormánypárt és a hozzá kapcsolódó gazdasági szereplők érdekeit szolgálják. A Transparency International Magyarország álláspontja szerint a korrupció elleni stratégiai lépések csak akkor lehetnének hatékonyak, ha a döntéshozók ezzel az alapvető problémával számot vetnének.” A dokumentum korrupcióellenes intézkedéseit korábban a Népszava is górcső alá vette. Erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatják el.