A kontroll nélküli beszerzések okozhatták a honvédség vezetőinek a távozását

„A honvédség parancsnokának és helyettesének lemondása példátlan, ilyen az elmúlt 30 évben nem volt, ” – ez volt az első, amit Szekeres Imre mondott a Hírklikknek az elmúlt napokban a honvédség tájáról érkezett hírek kapcsán. Mint mi is beszámoltunk róla, váratlanul, és évekkel a megbízásának lejárta előtt távozott Korom Ferenc a Magyar Honvédség parancsnoka és bejelentették Böröndi Gábor parancsnok-helyettes távozását is. Bármi az ok – hangsúlyozta a volt honvédelmi miniszter –, mindenképpen példátlan azért is, mert egy katonai szervezetben a legfontosabb vezetők egyidejű távozása mindig bizonytalanságot teremt.

„Feltétélezhető, hogy a lemondás fő oka az egyet nem értés azokkal a katonai beszerzésekkel, amelyeket nem a katonai szempontok alapján, hanem üzleti vagy magánérdekek alapján határoztak el” – mutatott rá, emlékeztetve arra, hogy – mai áron számolva – egy 3500 milliárd  forintos beszerzést hirdettek meg, s annak keretében zajlanak a vásárlások. Pontosabban a megrendelések, merthogy ezek költségeit majd csak 2023 után kell fizetni. A nagyobb tételeket ugyanis Orbánék elhalasztották, a következő kormányra hagyták

Dőlnek az ezermilliárdok

Mint ismert, 2017 elején jelentették be, hogy Zrínyi 2026 néven tízéves program indul a Magyar Honvédség fejlesztésére. Új fegyvereket, járműveket szereznek be, bővítik a katonaság létszámát. 2026-ig több mint 3500 milliárd forintot szánnak erre. A honvédségre a járvány-okozta válság idején sem sajnálták-sajnálják a pénzt. A Világgazdaság gyűjtése szerint néhány év alatt megduplázódott a Honvédelmi Minisztérium (HM) költségvetési fejezete, a kabinet jövőre már több mint 1000 milliárdot tervez hadügyi kiadásokra költeni. A HM-fejezeten belül a Magyar Honvédség külön nem részletezett beruházásokra 342 milliárdot költhet. Érdekesség egyébként, és azt mutatja, hogy Orbánék „udvarolnak” a fegyvereseknek: a Belügyminisztérium – azon belül a rendőrség – finanszírozása is számottevően emelkedik, 2022-ben 80 milliárd pluszra számíthat.

A „mini tömeghadsereg” abszurditása

Vélhetően a katonai vezetés azzal sem ért egyet, hogy egy „mini tömeghadsereg” kiépítése kezdődött meg 2018-ban – mutatott rá Szekeres. S hogy ez alatt mit ért? Hát azt – fejtette ki –, hogy elképzelnek egy hatalmas, nagy hadsereget, amiben a haditengerészettől kezdve, a légierőn át, a szárazföldi csapatokig minden benne van („még a huszárság ötlete is felmerült”), ezért tömeghadsereg. Mini pedig a mérete miatt. „Értelmetlen, komolytalan dolog ez” – szögezte le.

Mindenesetre arról se feledkezzünk meg – hívta fel a figyelmet –, hogy 2010-18 között a Magyar Honvédséget méltánytalanul elhanyagolták az egymást követő Orbán-kormányok, jelentősen csökkentették is pénzügyi eszközeit. Nyolc esztendő alatt 1,5 évnyi költségvetési pénzt vettek el tőle, ami egy működő szervezetnél azt jelenteti, hogy semmi fejlesztés nincs, és hiányos a bérezési, működési költségek fedezete is.

Visszaélésekre utalnak a jelek

Ami pedig a katonai beszerzéseket illeti, a korábbi honvédelmi miniszter szerint amit beszereztek, illetve ami beszerzést meghirdettek, azokkal kapcsolatban is komoly problémák vetődtek fel. Jó részük esetében tisztázatlan az alkalmazásuk, nem áll rendelkezésre a hozzá szükséges személyi állomány, és nem biztosított a fenntartás, a szervizelés sem, amelyek amúgy általában meghaladják a beszerzés költségeit. „Az pedig visszaélésre utaló jel, hogy verseny és kontroll nélkül történtek beszerzések” – szögezte le, hozzátéve: „feltételezem, hogy a katonai vezetésnek ebből elege lett”.

Példákat is mondott a szakértő. A Lynx páncélozott gyalogsági páncélozott szállító járműveket 720 milliárdért szerezték be, ám ez egy olyan harci jármű, amit egyetlen hadseregben, még a németben sem használtak eddig, pedig ottani gyártmány. Egy másik példa lehet a Leopard harckocsi, amit 644 milliárd forintért szereznek be, ám azok a súlyuk miatt nem szállíthatók, „s a sor folytatható egészen a protokoll repülőgépek beszerzéséig” – mondta Szekeres Imre. Aki szerint egész egyszerűen „eljöhetett egy olyan pont a katonai vezetés számára, hogy nem asszisztálhattak tovább”.

Kormányváltás után felülvizsgálat kell

„Mindenesetre a kormányváltás után az összes beszerzést és minden elindított programot felül kell vizsgálni, és csak azokat szabad megtartani, amelyek Magyarország és a szövetségi rendszer számára hasznosak, minden mást, ami beazonosíthatóan vagy szükségtelen, vagy nem fenntartható vagy bármi más gond van vele, le kell zárni” – szögezte le a korábbi miniszter, elismerve, hogy ez nem lesz könnyű feladat. Egyelőre szinte semmit nem lehet tudni – derült ki a szavaiból –, „nem látjuk a szerződéseket, ami példátlan, soha meg nem történt 2010 előtt, hogy a katonai beszerzéseket az arra illetékes országgyűlési bizottság tudta és annak informálása nélkül valósítják meg”. Szekeres szerint ez egy vis maior helyzet. A kormányváltás után, ezek áttanulmányozását követően, a jogászoknak kell elvégezni a munkát. Ami nem lenne példa nélküli, hiszen az ő minisztersége alatt is volt erre precedens, mégpedig egy korábbi rádióbeszerzés esetében. Akkor – magyarázta – példátlanul nagy számú rádiót rendeltek, annyit, hogy egy katonára kettő is jutott, de végigvívták a jogi harcot, és a felére csökkentették a megrendelést. Pontos képet a költségekről is csak akkor fognak kapni, amikor majd látják a szerződéseket, s nem is kizárólag a beszerzési költségeket, hanem azt is, hogy milyen vezetési-irányítási rendszerek vannak a szerződésben, milyen a harci anyag lépcsőzetes biztosítása, az állomány kiképzése, stb., mi annak a feltétele, hogy ne a raktárban porosodjanak.

Az állomány nem hibáztatható!

Szekeres azonban fontosnak tartotta hangsúlyozni: a magyar honvédség, a tisztek és a katonák felkészült és hazafias érzelmű emberek, őket nem érheti semmi méltatlan vád! Be kell azonosítani azokat a személyeket és csoportokat, akik ezeket a döntéseket hozták, s biztosítani kell, hogy a katonai szervezet a mindenkori politikától függetlenül tudjon működni. Ez egyébként korábban természetes volt, csak vissza kell állítani a korábbi állapotot, hogy a honvédség politikai pártoktól és ideológiai nézetektől független, intakt szervezet legyen, amely alapvetően a nemzeti érdekeket szolgálja.