Félmillió lengyel tüntetett a PiS-kormány és az orosztörvény ellen
félmillió lengyel tüntetett
A Politico és a nagy hírügynökségek szerint félmillióan tüntettek Varsóban vasárnap a szélsőjobbos-populista PiS-kormány ellen. A rég nem látott méretű demonstrációt Donald Tusk, a legnagyobb lengyel ellenzéki erő, a jobbközép, konzervatív-liberális Polgári Platform párt vezetője hívta össze.
De ott volt a demonstrálók között a kommunizmus elleni harc legendája, Lech Walesa egykori köztársasági elnök is.
A lengyel rendszerváltás óta nem nagyon látott tömeget az úgynevezett orosz befolyást vizsgáló bizottságról szóló friss törvény elleni tiltakozás vitte ki ekkora számban az utcára, bár a hivatalos apropó a kommunizmus utáni első szabad választás 34. évfordulója volt.
A heves hazai és nemzetközi tiltakozás hatására szinte azonnal módosított törvény szerint a PiS uralta szejm által megválasztott kilenctagú szakértői bizottság elemezte volna a lengyel politika 2007–2022 közötti intézkedéseit, ami alapján kezdeményezhette volna a szerinte orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését. Amelyik politikust visszamenőleg bűnösnek találták volna oroszpártolásban, arra brutális büntetéseket róhattak volna ki. Például akár tíz évre is eltilthatták volna minden pozíció betöltésétől, amiben közpénzek sorsáról kell dönteni, vagy amihez nemzetbiztonsági átvilágítás kell.
A törvényt a kritikusai szerint arra találták ki, hogy a bizottság ne engedje elindulni Donald Tuskot – illetve a PiS bármelyik, veszélyesnek ítélt politikai ellenfelét – az októberben következő választásokon.
Az új törvény miatt aggodalmát jelezte Didier Reynders igazságügyekért, valamint Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos, és megfogalmazta fenntartásait az amerikai külügyi tárca is.
A PiS-hez közel álló Andrzej Duda elnök a heves tiltakozást érzékelve 3 nappal a törvény elfogadása után máris módosító csomagot nyújtott be. Eszerint a bizottságba nem választhatnának parlamenti képviselőket, kizárólag szakértőket. Emellett törölnék a jogszabályból a nemzetbiztonsági átvilágításra és a közpénzekre vonatkozó előírásokat, a bizottság esetleg csak azt állapíthatná meg, hogy az érintett személy orosz befolyás alatt cselekedett-e, és ezért „nem képvisel szükséges garanciákat a közérdekű tevékenység megfelelő végzéséhez”.
De a lényeg nem változott: egy politikai alapon kinevezett, a kormány érdekeit szolgáló bizottság dönthetne húsbavágó politikai, gazdasági és személyes ügyekben, sértve az állampolgároknak a független bírósághoz való jogát.
„Azért jöttetek el ennyien, mert elhittétek, hogy győzhetünk” – mondta a tömegnek Donald Tusk, aki korábban lengyel miniszterelnök, majd az Európai Tanács elnöke is volt.
A tömegben sok más mellett olyan táblát is magasba emeltek, amin az „orosz ügynökök, eljövünk értetek!” felirat alatt Orbán Viktor miniszterelnök arcképe is látható volt:
A lengyel politikai mező egészen másképppen néz ki, mint a magyar. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a legnépszerűbb továbbra is a PiS vezette Egyesült Jobboldal, amelyet 32-38 százalékra tesznek. Őket a Polgári Platform vezette Polgári Koalíció követi 28-29 százalékkal, majd a frissen alakult jobbközép-centrista-kereszténydemokrata Harmadik Út jön 13-14 százalékkal. Csak utánuk következik a Baloldal néven szereplő baloldal 10-12 százalékkal, illetve a Konföderáció néven összeállt szélsőjobboldal, ugyancsak durván 10 százalékkal.
Vagyis a baloldal náluk alig létezik, a politikai mezőt túlnyomórészt uraló jobboldali és jobboldali-liberális erők viszont nem alkotnak monolitikus tömböt. És főleg nem Putyin-szövetségesek, mint nálunk.
Az oroszkártya elővétele azért is okozhatott ekkora felháborodást, mert Magyarországgal ellentétben a lengyeleknél majdnem a teljes politikai spektrumot a határozott oroszellenesség és a deklarált Putyin-megvetés jellemzi.
Mindezek miatt hiába vezet aránylag fölényesen a PiS egyelőre a kutatásokban, a népszerűsége nem elég az abszolút többséghez, ezért joggal aggódhat október miatt.