Öt testi tünet, amely krónikus szorongásra utal

A túlhajszolt életmód mellett megeshet, hogy a felgyorsult szívverés, izzadás és szapora légzés tünetei akkor is jelentkeznek, amikor épp semmi komolyabb okunk nincs rá, ilyenkor érdemes górcső alá venni állandósult problémáinkat, és felismerni, milyen panaszokkal próbálja testünk jelezni, hogy szorongásunk szép lassan krónikussá vált. Vagyis hivatalos nevén generalizált szorongással küzdünk – itt a generalizált szó azt jelenti, hogy a szorongás nemcsak egy-egy helyzethez, tárgyhoz, személyhez kötődik, hanem szinte általános, és majd’ minden élethelyzetre kiterjed.

A generalizált szorongás diagnózisát szakember állítja fel, amennyiben a túlzott szorongás, aggódás legalább 6 hónapon keresztül fennáll, és egyéb tünetek is kísérik. (Ezek főként a folytonos idegesség, ingerlékenység, fáradékonyság, koncentrálási nehézség, alvászavar). Ha úgy érzed, mindez már a hétköznapjaidat befolyásolja, mindenképp fordulj szakemberhez! Ha érdekel a terápia, de nem tudod finanszírozni, a lakóhelyedhez tartozó, TB-támogatott és ingyenes pszichiátriai szakrendeléseken kérhetsz segítséget. A listát például ezen a linken is megtalálod.

A szorongás fizikai tünetei

1. Vegyük komolyan a mindennapi fejfájást!

A migrén és a rendszeresen jelentkező fejfájás gyakori tünet a szorongásos zavarban szenvedőknél. Leggyakoribb típusa az úgynevezett tenziós fejfájás, mely során nem tudjuk pontosan meghatározni, honnan is érkezik a fájdalom, csak úgy érezzük, mintha egy szorító szalag futna körbe a fejünkön. Ezt a bénító érzést a stresszhormonok felszabadulása váltja ki, melyek összehúzzák az agy ereit, így okozva kellemetlen nyomásérzetet. Ideiglenesen csökkenthetjük a tüneteket nem szteroid alapú fájdalomcsillapítóval, a nyaki izmok tornáztatásával vagy masszázzsal, de a háttérben húzódó okok megszüntetéséhez komolyabb megküzdési stratégiát kell kialakítanunk.

2. Szorító mellkas és szapora szívdobogás

Persze nem lehet mindenért a hormonokat okolni, de itt is ezek állnak az erek összehúzódásának hátterében, ez pedig magas vérnyomáshoz és megnövekedett pulzusszámhoz vezet. A szorongásos zavarok kihatnak a bolygóideg működésére, mely a gyomor-bélrendszer, a szív és más szervek közötti kommunikációért felel, vagyis elsődleges csatornája idegrendszerünknek. Aktivitása ellazulásunkat is befolyásolja, melyért különféle gyakorlatokkal, mély légzéssel, meditációval, a fül stimulálásával és mozgással egyaránt tehetünk. A bolygóideg tehát szerepet játszik a szívműködés szabályozásában, ha pedig nem működik megfelelően, a szív sem tud hatékonyan összehúzódni. Az állandó szorongás és stressz csökkenti a szívfrekvencia változékonyságát, mely további problémák, betegségek kialakulásához vezethet.

3. Az emésztőrendszer is üzen

A tartósan fennálló szorongás megborítja a bélben lévő baktériumok egyensúlyát. Hatására a jótékony baktériumokkal szemben elszaporodnak a gyulladást elősegítő kórokozók, melyek emésztési problémákat, puffadást, hasi fájdalmat, hányingert vagy székrekedést idéznek elő. Számos tudományos kutatás megerősíti, hogy táplálkozásunkkal – bár ez nem helyettesíti a terápiát, az esetleges gyógyszeres kezelést – sokat tehetünk a szorongásos tünetek enyhítéséért. Már azzal is előidézhetünk pozitív változást, ha kerülünk bizonyos élelmiszereket, vagy beiktatjuk a napi rendszerességű mozgást. 

4. Fogékonyabbak leszünk a betegségekre

Sokat elmond mentális állapotunkról, ha az utóbbi időben korábbi önmagunkhoz képest gyakrabban és hosszabb ideig voltunk betegek. A szorongásos időszakokban túltermelődő kortizol hormon az immunrendszerre, a fertőzésekkel küzdő fehérvérsejtek termelődésére egyaránt hatással lehet.

A tartós stressz kimeríti a szervezetet, immunrendszerünk legyengül, így megnő a fertőzés esélye, és fogékonyabbá válhatunk a különféle megbetegedésekre.

Öngondoskodással, a vitaminraktárak feltöltésével, relaxációval, sportolással, megfelelő alvással sokat tehetünk a megelőzésért, szellemi és fizikai állóképességünk javításáért.

5. Gyakori légszomj és szédülés

A gyors, pánikszerű légzés a szorongás gyakori tünete, testünk így reagál a vélt vagy valós veszélyhelyzetekre, mely bizonyos esetekben normális, ám tartós szorongás során rendszeresen visszatérő probléma. A fokozott légzéssel tüdőnk igyekszik több oxigént juttatni szervezetünkbe, ha netán arra kényszerülnénk, hogy menekülnünk kell, a vér szén-dioxid szintjének csökkenéséből adódó légszomj azonban szédülést, pánikrohamot is kiválthat. Ilyenkor megfelelő légzéstechnika alkalmazásával ideiglenesen enyhíthetjük a tüneteket a nehéz pillanatokban, de fennálló krónikus szorongás esetén szakember segítsége jelenthet valódi megoldást.