Magyarország lemaradt egy nagyon fontos lehetőségről: a nyári szünet előtt ezen a héten szerdán ült össze utoljára az Európai Bizottság biztosi kollégiuma, amely ajánlást fogalmazhat meg a nemzeti helyreállítási terv elfogadására vonatkozóan. Magyarország már tavaly áprilisban leadta saját tervét, amelyet – ha minden rendben lett volna – még a tavalyi nyári szünet előtt elfogadhattak volna a tagállamok a bizottsági ajánlás nyomán. Mint ahogy ez történt számos más országgal kapcsolatban, amelyek már költik is a helyreállítási forrásokat.

Magyarország esetében azonban a magas korrupciós kockázatok miatt a Bizottság „bekeményített” és továbbra is blokkolja ezeket a forrásokat.

Az már tavaly december 31-ével eldőlt, hogy az év végi határidő elmulasztása miatt Magyarország elesik a 13 százalékos előfinanszírozástól, amely 326 milliárd forintot jelentett volna. Idén júniusban az is biztossá vált, hogy a magyar GDP adatok miatt a tavaly még 7,2 milliárd eurós vissza nem térítendő forrás 5,8 milliárd euróra csökkent.

Az idő azért is sürget, mert ha 2022 végéig sincs megegyezés, akkor még ennek az összegnek a 70 százaléka is elérhetetlenné Magyarország számára – így szól a törvény. – Hozzá teszem a kifizetéseket kizárólag az EU ügyészség kapcsolódáshoz köttetném.

A bizakodó kormányzati nyilatkozatokat kormányzati vállalások is alátámaszják. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy Magyarország négy területen is hajlandó engedni a brüsszeli nyomásnak:

1. 15 százalék alá mérsékli az egy ajánlattevős közbeszerzések arányát,

2. a korrupciós ügyekben bárki fordulhat bírósághoz jogorvoslatért, ha az ügyészség leállítaná az eljárást,

3. a kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően időt kell hagyni a társadalmi konzultációra.

4. az uniós források egy részét a lehető legnagyobb energiafüggetlenség elérésére kell fordítania a kormánynak.

A legfontosabb az Európai ügyészséghez való csatlakozás érthetetlenül kimaradt, bár említésre került. //Tolvaj kormánynál ezt alaptételnek gondolják mások….

Sőt, az uniós pénzekért felelő Navracsics Tibor egy korrupcióellenes testület felállítását is bejelentette. Varga Judit igazságügyi miniszter pedig arról tájékoztatott, hogy a szükséges jogszabályokat be is nyújtották az Országgyűlésnek. Utóbbi azért fontos, mert ez egyértelművé teszi, hogy az Európai Bizottság a Lengyelország esetében alkalmazott megközelítést fogja használni Magyarország vonatkozásában is.

A lengyelek helyreállítási tervét ugyanis feltételekkel fogadta el a Bizottság, s azt mondták, csak akkor fognak egyetlen centet is utalni, ha az elvárások teljesülnek. Ez az igazságügyi reform egyes rendelkezéseinek visszavonását és az uniós joggal ellentétes döntések esetében a helyreállítást jelenti.

Magyarországra vonatkoztatva egyértelműnek tűnik, hogy ígéretekkel nem éri be a brüsszeli testület, hanem konkrét, hatályos és végrehajtható jogszabályokat szeretnének látni, amelyek garanciát jelentenek az uniós források megfelelő elköltésére.

Míg Magyarország korábban azt mondta, hogy a magyar korrupcióellenes keret mindenben megfelelő és megbízható, addig most úgy tűnik, hogy ezt már az Orbán-kabinet sem osztja, ezért törvényeket is hajlandóak alkotni.

Igaz, korábban azt is állították, hogy a helyreállítási alapokat a gyermekvédelmi törvény miatt blokkolják, mára azonban beismerték, hogy ez nem volt igaz