A sokat hangoztatott, fideszes médiatúlsúlyon kívül milyen mélyebb, társadalmi összefüggések, függő viszonyok vezettek a negyedik kétharmadhoz? Mekkora szerepe van a nyelvnek az ellenzék erőtlenségében? Vajon megbánta-e az Unió a 2004-es bővítést? Magyar Bálint szociológus, egykori oktatási miniszter a rendszer alapvető kérdéseit feszegeti Bolgár György.

Ha egy bank vezetése lenyúlja a betétesek pénzét, arra se mondjuk, hogy „a bankvezetés új modelljét valósították meg”,vagy ha bankrablók kirabolják a bankot, akkor se értékeljük semlegesen, hogy „nem a pénzfelvétel legszakszerűbb módját valósították meg”. Ha rablás van, akkor azt rablásnak kell nevezni – jelentette ki.

Magyar Bálint politikus nem hinné, hogy „örökre elvesztek volna a kormányközeli alapítványokba kiszervezett vagyonelemek” (egyetemek, részvények, bankok) – írja a Klubrádió. Magyar azt mondta: fontosnak tartja, hogy

világossá kellene tenni, Magyarországnak nem kormánya van, hanem bűnszervezete, amelyet Orbán Viktor vezet.

Magyar szerint az alapítványi kiszervezés újfajta eszköz,de Matolcsy György MNB-elnök alapítványai szerinte már példát mutattak arra, hogyan veszti el közpénz-jellegét a kvázi magánalapítványokba csatornázott közpénz. Ezzel előre is „megpróbálják megkérdőjelezni egy esetleges választási vereség eredményét” – fogalmazott a volt miniszter.

„Az ellenzék nem tudta eldönteni, hogy rendszerkritikai alapállásból vagy kormánykritikai alapállásból bírálják a kormányt. A kettő között óriási különbség van a használt nyelvet illetően és alapvetően abban, hogy a rendszerkritikai alapállás azt jelenti, hogy nem ismerem el legitimnek azt a rendszert, amellyel szemben fellépek.”

„Mondjuk amikor az önkormányzatoktól elvették az iskolákat és államosították a teljes oktatási rendszert, akkor a fedőideológiája ennek az volt, hogy ez szolgálja az esélyegyenlőség megvalósulását az iskolákban.

A tényleges motivációja meg az volt, hogy egy mindenkori kormánnyal kritikus, értelmiségi tömeget hogyan lehet egy patrónus-kliens rendszerbe bezsarolni úgy, hogy meg lehessen formailag tiltani nekik azt, hogy nyilatkozzanak, fellépjenek, illetve hogy meg lehessen zsarolni őket, hogy ha valakit kirúgnak az állásából, sehol az országban ne kapjanak másutt állást.

Az ellenzék nem ezt az indokot támadta, ami a tényleges, valós indoka volt ennek az átalakításnak, hanem belement ebbe a látszólagos játékba, mintha a kormánynak valóban az lett volna a célja, hogy az esélyegyenlőséget javítsa, és azon kezdett vitatkozni, hogy de hiszen ezek az intézkedések nem is javítják az esélyegyenlőséget.”

„Ha a rendszer legitimitását kell megkérdőjelezni, akkor fölmerül a kérdés, hogy ezt a rendszert minek tekintem. És az én elemzésem szerint ez egy maffiaállam. Ez egy bűnszervezetként működik.”– mondja Magyar Bálint és hozzáteszi: 

„Nem hagyományos értelemben korrupcióról beszélünk, hanem arról, hogy maga az államszervezet egészében van egy bűnszervezetként működtetve.”

Orbán Viktor és a kormány Putyinnal való kapcsolata „egy bűnözői viszony, amiben, mint egy rendes maffiában, szabad belépés sincsen csak adoptálás, befogadás, és szabad kilépés sincsen olyan egyszerűen, csak elbocsátás. 

Hát nézzük meg, hogy miért nem meri Szijjártó Péter a Lavrovtól kapott kitüntetését visszaküldeni, miközben a putyini rezsim egy tömeggyilkos, népirtó rezsimmé vált az utóbbi időben! Mert abban a viszonyban, amelyben ők vannak, ez nem megengedhető, és ő ezt tudja.”

Magyar Bálint: egy bűnszervezettel nincs alku

A bankrablásra nem azt mondjuk: „a bankvezetés új modelljét valósították meg”