Uniós legalább tízmilliárdos bűnügy ma kezdődött perében „három kishalat” vonnak felelősségre.
Megvan az OLAF Öveges-jelentése, de annak nagy részét kitakarták
Hadházy Ákos ellenzéki politikus szerint a legalább tízmilliárdos bűnügy ma kezdődött perében „három kishalat” vonnak felelősségre.
Uniós támogatások eltulajdonítása, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy, vagy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás – idézi az Átlátszó a lap által megszerzett uniós jelentést az Öveges-programról. Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) vizsgálati dokumentumának azonban több mint kétharmadát kitakarták.
Magyarországnak 7,8 millió euró (mostani árfolyamon csaknem 2,8 milliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie az Öveges-program félrement pénzei és az Európai Szociális Alap más, szabálytalan pályázatai miatt. Az Orbán-kormány idén februárig mélyen hallgatott a visszafizetendő összegről.
Az OLAF három típusú csalást és többféle szabálytalanságot talált az iskolai tantermek fejlesztésére szánt pályázatoknál. Ezeket a visszaéléseket a Miniszterelnökség is észrevette, és az OLAF-on kívül a Nemzeti Nyomozó Iroda és a NAV is vizsgálta. Ennek ellenére hét éves nyomozás után csak tavaly októberben emelt vádat az ügyészség az ügyben. Az első bírósági tárgyalást éppen ma tartották.
Hadházy Ákos ellenzéki politikus személyesen ott volt az „egészen fontos és egyben egészen durva bírósági tárgyalás bevezető, iratismertető tárgyalásán” a Gyulai Járásbíróságon.
„Körülbelül 10 milliárd forint szervezett ellopása ügyében nyolc év nyomozás után három egészen kis halra kér az ügyészség egy év felfüggesztettet.”
Hadházy szerint az Öveges-programban kémia-biológia tantermeket építettek tantermeként 300 millió forintért, s úgy véli, az OLAF is csak azért tett javaslatot mintegy 3 milliárd forint visszakövetelésére, mert „nem volt kapacitása az összes kamu közbeszerzést átnézni”.
A természettudományok középiskolai oktatásának fejlesztését célzó programra a mostani euróárfolyammal számolva egyébként csaknem 19 milliárd forintnyi EU-s támogatást költöttek el az iskolákat korábban fenntartó önkormányzatok.
Az OLAF szerint azonban a jelentésben szereplő adatok a személyes adatok védelme, az érintett vállalkozások üzleti érdekeinek védelme vagy az OLAF belső döntési folyamatainak zavartalanságának biztosítása érdekében nem hozhatók nyilvánosságra. A 14 oldalas anyagból összesen hozzávetőleg 4 oldalnyi információ maradt látható.
A hatóság „túl könnyű kézzel húzott ki” az anyagból a nyilvánosságra tartozó információkat is, ezért a megtagadással szemben jogorvoslattal élnek, és szükség esetén az Európai Bírósághoz fordulnak.