EU bírósága szerdán a jogállamiságot megsértő országokat pénzmegvonással
Ha érvényben is hagyja az EU bírósága szerdán a jogállamiságot megsértő országokat pénzmegvonással sújtó rendeletet, akkor sem várható szankció az áprilisi parlamenti választás előtt.
Még nem fordult elő az Európai Unió Bíróságának (EUB) történetében, hogy egy ítélethirdetést élőben közvetítsenek. Szerda reggel lesz az online közvetítés premierje, amikor a testület ismerteti a döntését arról, hogy összhangban áll-e az európai uniós joggal a jogállamisági normákat felrúgó tagállamokat pénzmegvonással sújtó közösségi jogszabály.
A hivatalosan „az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletnek” nevezett előírás 2021. január 1-je óta hatályban van, de még sehol sem alkalmazták, mert a döntéshozók a bírósági ítéletre várnak.
Szerdától minden szem a jogszabály alkalmazásával megbízott Európai Bizottságra (EB) fog szegeződni: végre elindítja-e az eljárást azok ellen a tagállamok ellen, amelyekben a jogállamiság normáinak megsértése miatt sérülnek az EU pénzügyi érdekei. Magyarország és Lengyelország már a célkeresztjébe került.
A magyar hatóságoktól többek között Balaton környéki ingatlanfejlesztésekről, állami földárverésekről, egyetemek alapítványokba történt kiszervezéséről és a Budapest Airport részvényeinek tervezett eladásáról érdeklődött. Szóba hozta továbbá a közbeszerzések lebonyolítását, az ügyészség tevékenységét és az igazságszolgáltatás függetlenségét érő aggályokat is.
A biztosi testület döntését az aktuális politikai helyzet és az Európa keleti határain alakuló fejlemények egyaránt befolyásolhatják. Didier Reynders igazságügyi biztos az EU-Monitor hírportál tudósítása szerint nemrégiben azt mondta, hogy az áprilisi választások előtt elvileg elindulhat az eljárás Magyarországgal szemben, de a folyamat időigényessége miatt bármiféle eredmény csak a választások utánra várható.
– A halogató taktikák ideje lejárt. A Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportjának üzenete hangos és világos: nincs több kifogás, ami mögé el lehet bújni
A parlament és számos jogi szakértő szerint azonban a huszonhetek nem szólhatnak bele, hogy a testület hogyan és mikor alkalmazzon egy hatályos jogszabályt.
Ha a Bizottság ismét elmulasztaná a cselekvést, és például a magyarországi választásokra hivatkozva nem lenne hajlandó elindítani az eljárást, akkor a parlamentnek számba kell vennie, hogy milyen további eszközei vannak az akaratának érvényesítésére
Moritz Körner német liberális EP-képviselő márciusban szavazásra kerülő jelentéstervezethez benyújtott módosító indítványával egy kevésbé radikális, de szokatlan megoldást javasol:
szerinte addig be kéne fagyasztani az Ursula von der Leyen és kabinetje számára jövőre előirányzott költségvetést, amíg az általa vezetett testület nem zárolja a jogállam ellenségeinek uniós támogatását. Mint Körner lapunknak kifejtette, az indítványt jelzésnek szánja a Bizottság felé, hogy a bírósági ítélet után haladéktalanul indítsa el az eljárást az arra megérett tagállamokkal szemben.
Mely esetekben indítható eljárás?
Jogállamisági eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha a normaszegés közvetlenül és kellő mértékben érinti az uniós költségvetés végrehajtását. Ha a mulasztásnak nincs hatása az EU-s pénzek elköltésére, akkor lehet bármilyen súlyos, nem tartozik a rendelet hatálya alá. Ennek szellemében a jogállamiság elveinek a megsértése a következőket jelenti:
• Az országban veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét.
• Az uniós költségvetést végrehajtó hatóságok nem működnek megfelelően.
• A nyomozó és a vádhatóságok nem tesznek meg mindent a korrupció és az uniós jog ezzel összefüggő megsértésével szemben.
• Nem biztosítják e hatóságok intézkedéseinek vagy mulasztásainak független bíróságok általi felülvizsgálatát.
• Nem előzik meg és nem szankcionálják a közösségi támogatásokkal végrehajtott csalást vagy korrupciót.
• Nem fizettetik vissza a jogosulatlanul kifizetett összegeket.
• Nem biztosítják az összeférhetetlenség elkerülését.