A 79 éves jogász-közgazdász elfogadta a jelölést.
„Tisztában vagyunk vele, hogy a mai parlamenti viszonyok között a Fidesz könnyen megszavazza saját jelöltjét, Novák Katalint. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy az államfői tisztségre is alternatívát mutassunk.”
Márki-Zay Péter szerint Róna Péter egyszerre elkötelezett a keresztény értékek, a társadalmi igazságosság és a fenntartható fejlődés mellett, ezek az Egységben Magyarországért sokszínű politikai közösségének is fontosak. Gazdag életútja, elismertsége és eddigi közéleti szerepvállalása alkalmassá tenné a nemzet egységét megtestesítő köztársasági elnöki tisztségre.
„Hogy helyette Orbán Viktor egyik leghűségesebb szolgája lesz a köztársasági elnök, az sokat elmond Magyarország jelenlegi állapotáról. Az Egységben Magyarországért pártjai a közvetlen államfőválasztást támogatják, így, ha az új ciklusban sikerül módosítani az alkotmányt, a következő elnök személyéről a választópolgárok dönthetnek majd”– közölte Márki-Zay Péter.
- a magyar gazdaságért aggódókat a szegénység nyomasztja a leginkább, magyar társadalom 74 százalékának jövedelme nem éri el az uniós szegénységi küszöböt
- mindenképpen az európai közös pénz bevezetésének híve mind gazdasági, mind politikai szempontból,
- a még létező hazai ipart és mezőgazdaságot egyszerűen ki fogja ütni a jelenlegi magyarországi infláció, az árstop pedig további versenyképességi hátrányt fog előidézni a termelőknél
- és nem fogunk pénzt kapni az EU-tól vagy csak keveset, aztán mehetünk szórakozni Vlagyimir Putyinnal.
Magyarország új köztársasági elnökét március 10-én választja meg az Országgyűlés, a Fidesz KDNP jelöltje pedig Novák Katalin lesz. Ahhoz, hogy szavazzanak egy jelöltről, a parlamenti képviselők legalább egyötödének, vagyis negyvennek az ajánlása kell. Szavazás előtt a jelöltek 15 perces felszólalási lehetőséget kapnak a parlamenti képviselők előtt.
Róna Péter 79 éves közgazdász, jogász, üzletember Magyarországon született, de családjával 1956-ban emigrált az Amerikai Egyesült Államokba. Egyetemei elvégzése után dolgozott ügyvédi irodában, minisztériumi munkatársként. Később a brit bankszektorba igazolt, 1986 és 1990 között a J. Henry Schroders bank elnök-vezérigazgatója lett. Miután visszatért Magyarországra, 1990 és 2004 között a NABI buszgyártó cég magyarországi leányvállalatának alapító elnöke, valamint az Első Magyar Alap elnök-vezérigazgatója volt. Emellett címzetes egyetemi tanárként az ELTE nemzetközi jogi tanszék óraadójaként működött. Az Oxfordi Egyetem vendégoktatója. 2010-től a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja volt. Elkötelezett a zöldpolitika mellett , hosszabb ideig volt a Lehet Más a Politika (LMP) pártalapítványa, az Ökopolisz Alapítvány kuratóriumának társelnöke. Jelentős a publicisztikai, tanulmányírói munkássága is.