kávé stressz, szorongás, depresszió
Szorongás a depresszió és a mozgás
Sok orvos tudós összegzi a testmozgás, a fizikai gyakorlatok hatását a napi hangulatra, legyen az stressz, vagy depresszió.
A testmozgás jótékony hatása senki előtt nem titok, hogy mégis számtalan helyen írnak róla, részint helykitöltő, másfelől valóban nem lehet elégszer elmondani, hogy belénk programozódjon.
A mai napig nagyon sokan vagyunk, akik nem mozgunk eleget, ahhoz, hogy kellemes közérzetet teremtsünk magunknak a mozgással. Ha mégis elkezdünk, valamiféle sport tevékenységet, akkor gyakran az a vége, hogy valami ok folytán abba hagyjuk a pánik.
Garantált hangulat javítás mellékhatás nélkül
A testgyakorlásnak kifejezetten a hangulat és kedélyjavító, hatását mérték a gyakorlatok elkezdése előtt és után. A mérésekről nyilvántartást vezettek a későbbi összehasonlításokhoz. Az összevetésekből, ahogy az előre várható volt megerősítette azt a tényt, hogy a résztvevő alanyok egyértelműen jobban érezték magukat, jobb volt a közérzetük.
Fontos!! Amit viszont kevesen jeleznek, hangsúlyoznak, hogy akik erejükön felül, vagy a versenyláza miatt túlzásba viszik a gyakorlatokat, azok inkább rontanak a korábbi lelki állapotokhoz képest. Tehát itt messze nem az izomnövelés a cél, hanem az ésszerű, értelmes kondicionálás.
A megkésett felfedezés
A nyugati kultúra elmaradottságára jellemző és nem véletlen, hogy nagyon késő figyelt föl az orvos társadalom a mozgás és a lelki állapot közvetlen összefüggésére
Dr Morgan volt az első és csak 1969 –ben jött rá a mozgás és a lelki állapot kapcsolatára vizsgálatával.
Csak zárójelben megjegyezném az aura létezést, pár éve fedezték fel a nyugati orvoslás tudósai, amit a kelet, már (nem túlzás) több ezer éve ismer. Mi úgy vagyunk ezzel, amit a műszerek nem jeleznek az nincs.
Kelet ezzel szembe bölcsebben gondolkodik: Ha érzem a hatását, akkor van.
Ne feledjük a villamos áramot sem látjuk és ugye hogy van. Másrészt az értékrend lényeges különbsége is megfigyelhető. Amíg nekünk a külső világ volt a fontos, addig keletnek a belső az elsődleges.
Azóta tehát sok víz lefolyt a Dunán, mely vizsgálatot csak mindenki megerősítette. Megállapították, azt is hogy minden korban és társadalmi rétegben a hatás ugyanaz az. Érdekesnek találtam volna, ha egy természet adta dolog az egyik emberre így hat a másikra úgy hat.
Pl. ha egy ember azt mondja a víztől stresszelődik, az abszolút nem arra vezethető vissza, milyen nemű, korú, gazdag, vagy szegény…stb., vagy a víz ártalmas lenne számára, hanem más valami háttér traumára lehet azonnal gondolni.
A víz szintén a természet része így jó hatással bír, a hangultra kivétel nélkül mindenkinek, kivéve a rejtett pszichés okokkal rendelkezőket.
A rendszeres testmozgásnak, vannak rövid és hosszú távú hatásai is.
Ilyen pl. a teljes keringési rendszer, a légzés, ízületek a lelki stabilitáson felül. Én egyszerűen összegezve úgy mondom, mindenünkre kifejezetten jó hatással bír.
Édesapám sokszor mondta: „Addig jó, amíg az ember dolgozni tud.” Erre, mint fiatal, de egyébként sportoló emberke voltam, azt gondoltam magamba: „Ekkora hülyeséget sem hallottam, ki a fene szeret dolgozni.” Sokkal később már rájöttem, micsoda aranyigazságot mondott egyszerűen ki.
Aki nem mozog, annak a vitalitás érzete folyamatosan csökken, ezt sajnos saját magamon is megtapasztaltam. Azt is megtapasztaltam, hogy bármikor ellehet kezdeni, sosem késő, de minél előbb a legjobb.
A fiatalok, ha visszanézek, de ma pláne két dolgot nem szívesen tesznek: A tanulás, és a munka. Pedig ez a kettő éppen az élet lényeges alap eleme. Viszont a buli az éjjel nappal mehet.
Az érdekes, hogy a mozgásban gyakran nem alakul ki valami függés, pedig jó lenne, végre valami jóhoz is függeni, ne csak az alkoholhoz, cigihez, droghoz, munkamániához. Ez a függés mindenkinek, csak jót hozhatna.
Fentebb már említést tettem, de megismétlem a végletes izom agyra dolgozás, semmi képen nem hoz annyi előnyt sőt inkább rontja a kedvező lehetőséget mi közbe fölösleges idő, energia, pénz pocsékolásba fektettünk. A gyors talpalós megoldásokhoz képest, a hatása is tovább tart, ha netán abba hagynánk. Aki pl. idősebb korba (újra) kezdi a mozgást, feltétlen javaslom, soha ne hagyja abba.
Miért tesz jót a mozgás?
A mozgáshoz is stressz kell. De ha, mint említettem az egyénenkénti normális szinten történik, akkor ez jó stressz, amit érdemes gyűjteni, mivel a mindennapi stressz akciók esetén, növeli a stressz válasz reakciókban az ellenálló képességünket.
A stressz hatására bizonyos stressz védő hormonok elfogynak, és ezt követően, már a szervezetnek nincs ellenható természetes védőgyógyszere.
Ahogy említettem, a mozgás is egy jótékony stressz, de folyamatossága esetén alkalmazkodik a szervezet ehhez, ami által megnöveli a stressz reakcióban résztvevő anyagok a szerotonin és a noradrenalin termelését.
Ezek a hormon anyagok, olyanok, mint egy jó antidepresszáns, annak mellékhatása nélkül.
A mozgás közben endorfin szabadul fel, amit boldogság hormonnak is neveznek, és ez okozza a jó hangulatot, még a fájdalom csökkenést is. Az endorfin természetes képződéséhez kb. 20-30 perc non-stop mozgás szükséges.
Újra ismételten, a már ismételtet, csak az egyénre szabott mozgás mennyiség és ritmus, ami stressz, depresszió védő és csökkentő.
Csak azért a sok ismétlés, nehogy valaki azt gondolja, belelovalja magát, ha még többet, erőteljesebben edzek, sportolok, akkor még jobban fogom magam érezni. Nem akkor túlfáradsz, kifulladsz.
Akkor végezted jól a dolgod, ha a mozgást abba hagyva jól, fittnek érzed magad.
Egészségedre, MINDENNAP.
2009. 04. 04, J.Dzs.Schwarcz