Hárommillió-kettőt vettünk fel, nagy családi házra. Amelyből visszafizettünk hárommillió-kettőt. De mivel nem tudtuk már a megemelt törlesztőket fizetni, fennmaradt még hétmillió forint. Ezért elárverezték a családi házunkat. Sajnos mindenünk odalett.

Az utolsó felszólítás arról szólt, hogy egy összegben fizessék ki a hétmillió forintot, akkor nem lesz árverés. Az elektronikus liciten augusztus elején végül egymillió forintért kelt el a házuk. Így még mindig maradt 6 millió forint tartozásuk, és költözniük kellett.

A szívünk szakad meg, mert hát ott hagytunk mindenünket. És próbáltunk az árverezővel… vagy, aki megvette, a vevővel egyezkedni, hogy nem maradhatnánk-e albérletben. De azt mondták, hogy nem. Pestiek vették meg – mondja az asszony.

A helyi önkormányzat is szegény, ők sem tudtak segíteni. Egy ismerős fogadta be őket a negyven kilométerre lévő Békéscsabán, egy ideig szívességből lakhatnak a lakásában.

„Összeroppantunk. Férjem depressziós is, még jobban depressziós lett. Munkát nem tudok az ápolási mellett vállalni, mert itthon kell, hogy legyek vele” – magyarázza Kovács Tiborné.

A férjét ugyanis leszázalékolták, az asszony ápolja, a nyugdíj és a segély összesen százharmincezer forint. Ebből élnek, csak gyógyszerre harmincötezret költenek havonta. Ennek ellenére még bíznak benne, hogy egyszer valahogy visszaköltözhetnek a falujukba.

Azt javaslom, amíg nincs emberséges kormány, biztonságos stabil új kormány kialakulásáig életveszélyes hitelt felvenni. Az igaz később lesz házad, de addig biztonságos kamatra lekötheted A vége felé, amikor a ház összegének kb. 2/3-a meg van és stabilan áramlik be a jövedelmed

Soha ne vegyél hitelre házat, ha nem akarsz tönkre menni! A türelem házat teremt, az ellenkezője utcára visz és ott is maradsz.
 (szerk)